Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-524. Törvényjavaslat a vármegyei alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról szóló 1904:X. törvénycikk módositásáról

524. szám 87 van; de egyáltalában nem czólja az, hogy az érdemetlen tisztviselők mintegy automatikusan jussanak anyagi előnyökhöz. Ebből az okból köti a javaslat a pótlékban részesítést az érdemességhez, amelynek megbirálását — az autonómia természetes követelményeként — a választásra, illetőleg kinevezésre hivatott hatóságra bizza. Némi biztositókot kivan azonban abban az irányban, hogy a hatóság e jog gyakorlásánál a tárgyilagos követelményeket szem elől ne tévessze, és ezért követeli meg, hogy a törvényes föltétel beálltával a tisztviselő maga kérje azt; hogy továbbá a választott tisztviselő kérését első sorban az állandó választmány — tárgyilagos indokok alapján — méltassa, és hogy csak ily előkészítés után szavazzon a törvényhatósági bizottság közgyűlése a pótlókban részesítés kérdésében. A 26. §-Uz. Az érdemességet tartja szem előtt a 26. §. is, amikor a pótlékban részesülés kedvezményéből egyenesen kizárja azokat, akik fel vannak függesztve, vagy akik az utolsó 3 éven belül fegyelmi utón pénzbüntetésre voltak itólve, vagy az utolsó 6 éven belül kétszer szenvedtek el fegyelmi pénzbüntetést. A javaslat kizáró rendelkezése nem tesz kivételt az alispánokkal sem, akik különben a törvényes feltételek beálltával ipso iure lépnek a szolgálati pótlék élvezetébe (17. §.) A 27 §-hoz. A 27. §. egyfelől annak a visszásságnak kívánja elejét venni, hogy az a tisztviselő, aki bármily okból rendes időben a magasabb fizetési osztályba nem lépett elő, ha utóbb mégis előlép, jobb helyzetbe ne kerülhessen, mint az, aki rendes időben haladt előre. Ezért állapítja meg, hogy amely tisztviselő utóbb a magasabb fizetési osztályba tényleg előlép, elveszti korábbi pótlékát, illetőleg azt a. magasabb illetményekbe be kell számítani. Másfelől a szerzett jogokat is meghaladó előnyt biztosit a javaslat a tisztviselő javára, amikor nemcsak korábbi illetményét nem engedi csorbítani, hanem a magasabb fizetési osztály fokozataiba való előlépés szempontjából a pótlék élvezetében eltöltött időnek akként való számítását rendeli., mintha ezt az időt a tisztviselő a magasabb fizetési osztályban töltötte volna el. Ez által tehát a késedelmes előlépés hátrányai még ebben az irányban is ki vannak küszöbölve. A 28. §-hoz. A 28. §. a illetmények esedékességének időpontjait állapítja meg, még pedig ismét a tisztviselők érdekében akként, hogy a jóváhagyás késedelme, vagy az esetleges jogorvoslatok elbírálása ne csorbítsa a tisztviselő érdekeit, miután az esedékesség az első határozat keltére hat vissza. Ez az elv érvényesül azokra a pótlókokra is, amelyekre bizonyos föltételek beálltával önmagától beáll az igény. Azokra a fölevéltárosokra, akik az országos levéltári fogalmazói szakvizsgának már a javaslat törvónynyó válása idején birtokában voltak, kivételesen kedvező rendelkezést tartalmaz a javaslat, amely ezzel ezt a magas képesítést kívánja különösen jutalmazni. Végül arról az esetről rendelkezik a javaslat 28. §-a, amikor a tisztviselő a 2-ik vagy a 3-ik pótlék esedékessége idején fel van függesztve, és természetszerűleg ugyanazokat a szabályokat mondja ki irányadóknak, amelyek a fizetési fokozatokban való előlépés eseteire érvényesek.