Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-532. Törvényjavaslat a marostordai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

532. szám 221 oly mértékre korlátoztassék, a mely a vasút bevételeiben legalább a mérsé­kelt kamatoztatására való lehetőséget megtalálja. Az ezen ügyben folyamatban volt tárgyalások során létrejött megálla­podások szerint a 13,587.000 koronányi tényleges épitési ós üzletberendezési tőke 3718%-a, vagyis 5,051.800 korona erejéig törzsrészvények, a további 62-82° ' 0-ának beszerzése czéljából pedig 78°/o-os kibocsátási árfolyamon szá­mitott ós 5°/o-os maximális osztalékra jogositó elsőbbségi részvények bocsát­tatnának ki. Az 5,051.800 korona törzsrészvénytőke fedezésére a következő érdekelt­ségi hozzájárulások szolgálnának: 1. Maros-Torda vármegye közönsége részéről 1,252.200 korona 2. Kolozs vármegye közönsége.részéről . . 52.000 » 3. Marosvásárhely sz. kir. város közönsége ré­széről 300.000 » 4. A vonalmenti községek részéről . . . . 354,000 » 5. A marosvásárhelyi czukorgyár részéről . 75.000 » 6. Magánosok részéről 60.000 » . Összesen . . 2,093.200 korona A Maros-Torda vármegye közönsége által megszavazott 1,252.200 korona hozzájárulást illetőleg tisztelettel megjegyzem, hogy az jogórvónyesen biztosí­tottnak csakis az esetben lesz tekinthető, ha a törvényhozás felhatalmazást ad arra, hogy az emiitett hozzájárulás fedezésére szolgáló ~5°/o-os megyei pótadó a megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. törvényczikk 9. és 13. §-ában megállapított maximális határon tul legyen kivethető. Nevezett vármegye közönsége ugyanis a szóban levő helyi érdekű vasút megépitését lehetővé teendő, elhatározta, hogy a vasutat megfelelő anyagi támogatásban részesiti; a megajánlott segély fedezetére azonban egyéb alap hiányában azt az 5°/o-os vármegyei pótadót jelölte ki, a melyet még az 1894. évi június hó 23-án tartott közgyűlésében 130 szám alatt hozott hatá­rozatával vasutak segélyezésére megszavazott. A vármegye közönségének segélyezési határozata, miután az a törvényes kellékeknek mindenben megfelelt ós miután a vármegye közönségének áldo­zatkészsége — a vármegye lakosságának érdekeit különös mértékben szolgáló vasút támogatásáról lévén szó, — indokoltnak mondható, a belügyi-, pénzügyi­és kereskedelemügyi ministeri tárczák szempontjából a jóváhagyásra alkal­masnak találtatott. Tekintettel kell lennünk azonban arra, hogy az 1883. évi XV. törvény­czikk 9., illetve 13. §-ai értelmében az ott megjelölt czélokra külön kormány­hatósági jóváhagyás mellett is legfeljebb csak 5%-os megyei pótadó vethető ki, holott ily mérvű pótadóra a vármegyének egyéb fontos közigazgatási kiadásokra elkerülhetetlenül szüksége van, és hogy a vármegye közönsége egyéb czélokra 4°A>-os pótadót már is lekötött. Ez okból, továbbá azért is, mert egyébként sem volna helyes, hogy a vármegyének az idézett törvény alapján külön törvényhozási felhatalmazás nélkül igény be vehető pótadó kive­tési joga egészben vasúti czélokra merittessék ki, a vármegye törvényható­sági bizottságának a szóban levő helyi érdekű vasút segélyezését kimondó határozata csak akkor lesz tényleg érvényesíthető, ha a törvényhozás enge­délyt ad arra, hogy az ezen segély fedezetére szolgáló 5 n /o-os megyei pót­adö az 1883. évi XV. törvénycikkben megszabott pótadó mórtéken tul legyen kivethető.

Next

/
Thumbnails
Contents