Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

530. szám. 1G9 A 39. §-hoz. Ennek a szakasznak első és második bekezdése azokat a rendelkezéseket tartalmazza, a melyekkel a bevallási kötelezettséget hatályosabbá tenni feltétlenül szükséges. A vallomás beadásának elmulasztása miatt a kivetés során megállapított adónak 1, illetve további 4%-os pótléka a vallomási kényszer erejével korántsem bir. Szükséges tehát ezeknek a pótlékoknak 5, illetve 25°/»-ra való felemelése. Mindazonáltal — a kis adózókra való tekintettel ezt a felemelést mellőzni óhajtom, ha a megállapított adóalap a házadónál 1.000 K-t, továbbá az általános kereseti adónál és a jövedelmi adónál 10.000 K-t meg nem halad. A jelen szakasz harmadik bekezdésében emiitett rendelkezéseknek hatályon kivül helyezése az administratio egyszerűsítése végett szükséges. A törvény intézkedésének változatlanul hagyása esetén ugyanis ezeket az adópótlékokat az egyenes adófőkönyvekben adónemenként külön-külön rovatokban kellene kezelni, hogy azoknak megpótlókolása elkerülhető legyen. Ez a külön könyvelés azonban öt adónemnél a könyvelés szempontjából majdnem akkora munkatöbbletet jelent, mintha egyenes adórendszerünk még öt adónemmel szaporittatnék. Ez okból pénzügyigazgatóságaink egyhangúlag azt javasolták, hogy az adópótlókoknak külön kezelése ejtessék el. Megjegyzem, hogy az eredeti kormányjavaslatból szintén hiányoztak ezek a rendelkezések, a melyeket a jelen szakasz hatályon kivül helyezne. A 40. §-hoz. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. az országgyűlési képviselőválasztói jogczímeket - a 9. §. egyedüli kivételével — az adóczensusra alapítja, a melyet a 14. §. szerint adókönyvvel, adóhivatali bizonyítvány nyal, vagy az egyenes adó községi főkönyvének kivonatával kell igazolni. Minthogy az általános kereseti adóról szóló 1909 : IX. t.-czikk 4. §-a 800 koronás adómentes létminimumot állapit meg, mindazok, a kik pusztán általános kereseti adó alá eső jövedelemmel birnak, az 1874 : XXXIII. t.-cz. 14. §-ában megkívánt bizonyításra képtelenek lesznek, mivel a 800 koronánál alacsonyabb jövedelem az adókivetés szempontjából teljesen figyelmen kivül maradván, az 1874: XXXIII. t.-cz. 14. §-ának megfelelő módon egyáltalában nem lesz igazolható, és más módon is nagyon nehezen volna megállapitható. Figyelemmel kellett azonban lenni azokra, a kik az 1912. évben még a ma érvényben álló adótörvények alapján rovattak meg a III. o. kereseti adóval és ezen az alapon kerültek bele az 1913. évre érvényes választói névjegyzékbe. A mig tehát egyrészt azokra vonatkozólag, a kik az 1914. évre érvényes választól névjegyzékbe pusztán általános kereseti adó alapján fognak elsőizben felvétetni — az 1874 : XXXIII. t.-cz. alapelveivel és 14. §-ának rendelkezéseivel szemben — lehetetlen volt másként rendelkezni, mint hogy csak azok veendők fel" a névjegyzékbe, a kik általános kereseti adó czímén bármily csekély összeggel meg vannak róva, viszont azok javára, a kik III. osztályú kereseti adójuk czímén az 1913. évre érvényes névjegyzékben már benfoglaltattak, nehogy jogfosztást szenvedjenek, kivételt kellett megállapítani akként, hogy felveendők a névjegyzékbe ezentúl is, ha igazolják, hogy adóKépvn. iromány. 1910—1915. XVIII. kötet. 22