Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

170 530. szám. »< alapjuk nem csökkent, vagy az 1874 : XXXIII. t.-cz. 6. §. c) és d) pontjában és 7. §-ában megkívánt adóalapnál alább nem szállt. Azokban az esetekben tehát, a, mikor az általános kereseti adó alá tartozó, de alacsonyságánál fogva adóval meg nem rótt adóalapot kell megállapítani, az igazolás az 1874 : XXXIII. t.-ez. 14. §-ától eltérően fog történni, a melynek módját a belügyminister rendeletileg állapítja meg. Megjegyzem különben, hogy az alkotandó uj választójogi törvény kétségkívül fölöslegesekké fogja tenni ezeket a rendelkezéseket, a melyek e szerint csak átmenetileg az uj választójogi törvény életbeléptetéséig, tehát remélhetőleg igen rövid ideig lesznek hatályosak. Énnek a szakasznak utolsó pontjára vonatkozólag kell még ismertetnem azt a kiszámítást, a mely szerint a 210 K tiszta házbórjö vedelem helyébe 280 K nyers házbérjövedelem teendő. Az 1883. évi XLVI. t.-cz. 5. §-ának érvénye alatt kis- és nagyközségeinkben a tiszta há-sbérjövedelmet oly módon állapítottuk meg, hogy az esetben, 1. ha a község általános házbéradó alá tartozott, a nyers házbérjövedelemből értéktörlesztés ós épületfentartási költség czímén 25°/o levonandó volt, úgy, hogy ebben az esetben a választói jog gyakorolhatására megkívánt 210 K tisztajövedelem 280 K nyers házbórjövedelemből állott elő (280 K — 25°/o=70 K, vagyis a maradék 210 K); 2. ha pedig a község általános házbéradó alá nem tartozott, a nyers házbórjövedelemből értéktörlesztés és épületfentartási költség czímén 30°/o volt levonandó, úgy, hogy ebben az esetben a választói jog gyakorolhatására megkívánt 210 K tiszta jövedelem 300 K nyers házbérjövedelemből fejlődött ki (300 K — 30°/o= 90 K, vagyis a maradék 210 K). Az uj házadótörvény az adókivetési kulcsok leszállítása folytán az értéktörlesztés ós épületfentartási költség levonását elejtvén: előállott annak szüksége, hogy a 210 K tiszta házbérjövedelem a megfelelő nyers házbérjövedelemmel pótoltassék. A választók érdekében vélek eljárni, mikor a kisebbik (280 K-ás) censusnak törvónybeiktatását javasolom. A 41. §-hoz. Az 1909. évi XI. t.-cz. 26. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy bármely okból törtónt visszafizetésnél csak a visszafizetett összeg után tényleg befizetett kamatok téríthetők vissza. A jelen törvényjavaslat 30. §-a szerint pedig fizetési halasztások esetén az egyenesadók után a késedelmi kamatok, ugy mint eddig, jövőre is fizetendők s e mellett a hátralékok szükség esetén biztosithatók. Ugyanazok az indokok, a melyek e rendelkezések törvénybe iktatását szükségessé tették, az illetékek és egyéb kincstári követelések tekintetében is fennforognak, minélfogva ezeket a rendelkezéseket, az imént emiitett köztartozásokra nézve is érvényre kell emelni. Ezt az egyenlő elbánás elve is követeli. Az V909. évi XI. t.-cz. 92. §-ában foglalt rendelkezések az összes köztartozásokra, igy tehát az illetékekre is vonatkozván, a most idézett szakasz utolsó pontját, mint téves rendelkezést, hatályon kivül kell helyezni.