Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

530. száiu. 153 mérsékeltessók, annyira megtelel a kisemberek védelmére irányuló teljesen megokolt modern társadalmi irányzatnak, hogy bővebb indokolásra, azt hiszem, nem is szorul. Meggyőződésem, hogy az általános kereseti ad<' kulcsának e leszállítása mellett — épen azért, mert ily módon a tényleges hozadékokat lehetőleg megközelít adókivetésekre számithatunk — a kereseti adókivetési eredménye el fogja érni azt az összeget, a melyet a 4—5°/o-os adókulcs eredményezett volna, s így ez a változtatás nem fog eltolódást előidézni az egyenes adók terhének az egyes társadalmi osztályok között való, s a reform megalkotói által elérni óhajtott megoszlása tekintetében. Mégis, hogy ennek a várakozásomnak törvényes biztonságot is adjak, az adó kulcsának leszállitásával egyidejűleg az általános kereseti adó hozadékának minimumaként azt a 29 millió koronát tartom megállapitandónak, a melyet az eredeti törvény mint kontingenst az első évre megállapított, úgy, hogy ha az adó elsőfokú kivetése ezt a 29 millió koronát nem eredményezné, az eredetileg kivetett adó 33°/o-a erejéig közigazgatási utón, azontúl pedig a törvényhozás intézkedése alapján pótkivetésnek legyen helye; a mely pótkivetósre, ismétlem, legjobb hitem szerint egyátalában nem fog kerülni a sor. Viszont mellőzendő volt a maximális contingens megállapítása, mert ennek egyedüli elfogadható indoka az adó kulcsának fokozatosan való megfelelő leszállítása volt, a mi most már, a reform életbelépése előtt meg fog történni. Ezek után áttérek a javaslat egyes szakaszainak megokolására. Az 1. §-hoz. Az 1909. évi VI. t.-czikk 29. §-ának c) pontja szerint: • Ideiglenesen mentesek a házadó alul az előbb fennállott, de a földszinéig lebontott épület helyébe ófalak vagy falrészek felhasználása nélkül emelt házak.« Az ideiglenes adómentesség tartama az idézett törvény 31. §-a szerint ebben az esetben 12, 10, illetőleg 8 óv; ellenben azokat a házakat, melyek akár mint uj épületek, akár mint toldaléképületek, olyan helyen emeltettek, a hol előbb épület nem volt, 15, 12, illetőleg 10 évi adómentesség illeti meg. A törvény idézett rendelkezésével szemben már annak végrehajtása során felmerült az a kérdés : a) hogy van-e igény ideiglenes adómentességre akkor is, ha nem az egész épületet, hanem annak csak egy részét, pl. az emeletet, vagy akár 1—2 szobát bontanak le és a lebontott részek helyén uj épületrészek keletkeznek; b) hogy az olyan házaknál, melyeket korábban már beépítve volt területen újból felépítenek, mely esetben tekinthetünk el attól a megszorítástól, hogy az illető telken valamikor épület már állott, nehogy ezek a házak a magasabb adómentességtől mindvégig elessenek. Erre a két kérdésre a házadótörvény végrehajtási utasítása is megadja már a feleletet, még pedig — az adózók érdekinek lehető figyelembevétele mellett — e javaslat értelmében. A nagyobb jogbiztonság szempontjából kívánatosnak tartom azonban az erre vonatkozó rendelkezést magába a törvénybe beilleszteni. E szakasz

1 második bekezdése, mint a törvény szelleméből folyó magyarázat, további indokolást nem igényel. Az utolsó bekezdésre vonatkozólag pedig megjegyzem, hogy azokat a házakat, melyek már beépítve volt helyen újonnan keletkeznek, az 1909 : VI. t.-cz. 29. §-ának c) pontja alá kell sorozKépvli. iromány. 1910—1915. XVI1T. kötet. . 20