Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

152 530. szám. a legfőbb, a reformnak a t'ervezői által kilátásba vettől eltérő pénzügyi kihatására nézve — indokolt aggályaim vannak, de a melyek tekintetében helyesebbnek vélem bevárni az új adótörvények életbeléptetésével szerzendő tapasztalatokat, s az első kivetések tényleges eredményeit, hogy az ezek alapján esetleg szükséges módositások azután már nem a többé-kevésbbé egyéni mérlegelésen alapuló feltevéseken, hanem positiv ténybeli alapokon legyenek, a reform helyes és egészséges alapelveinek sérelme nélkül^sőt azoknak^lehetőleg teljesebb kidomdoritásával, megállapithatók. Viszont nem tartottam volna helyesnek eddig az időpontig várni azokkal, a jelen törvényjavaslatban tervezett módosításokkal is, a melyeknek szükséges volta részben az adózó közönség, részben az adóigazgatás s a törvények helyes végrehajthatása érdekében kétségtelen ós már is kézen fekvő, s a melyeknek a reform életbeléptetése és végrehajtása érdekében való törvénybeiktatása, mitsem vonhat le az 1909. évi adótörvényekbe lefektetett korszakos mű nagy jelentőségéből A tervezett egyes intézkedéseket s azok indokait az egyes szakaszokra vonatkozólag az alábbiakban leszek bátor ismertetni, itt csak azt jegyzem meg, hogy a tervbevett módositások nem olyan nagy arányúak, mint a hogyan azt a jelen törvényjavaslat terjedelméből következtetni lehetne, de a törvény szerkesztési technika követelményei s félreértések és zavarok kikerülésének a szüksége vonták maguk után azt, hogy az új törvényeknek sok olyan szakasza, a melyekre nézve önmagában véve kisterjedelmű módosítás szüksége merült fel, egész terjedelmében volt újonnan felveendő a jelen törvényjavaslatba. Mindössze egy mélyebbre ható intézkedés foglaltatik ebben a javaslatban s ez az általános kereseti adó kulcsának 3°/o-ra, sőt a létminimumnak az eredeti törvényen' alapuló adómentessége által szükségképen megkivánt degressivitás folyományaként, s a csekélyebb teherviselő képességgel biró gazdasági alanyok kimélése érdekében 2, illetve l°/o-ra való mérséklése s az ezzel kapcsolatos intézkedések. Az adóreform végrehajtásának a sikere attól függ, hogy az egész reform gerinczót képező, modern alapokon nyugvó jövedelemadó miként lesz az életbe átültethető. Már pedig, ha a jövedelemadóhoz egy 4, illetve 5°/o-os általános kereseti adó csatlakozik úgy, hogy az adókulcs 10 000—30.000 K-ás közópjövédelmeknél a 7-—8°/o-ot meghaladhatja, a tényleges jövedelmeknek megfelelő adóvallomásokra, s az adóknak a tényleges jövedelmek alapján való megállapítására alig számolhatnánk, s ha e tekintetben az első évi kivetés rossz nyomokon indulna meg, az adókulcsnak később való esetleges leszállítása már alig segíthetne. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a mi e téren tehető, még a törvények életbeléptetése előtt megtétessék. Javaslatom elfogadása esetén a 10.000-30.000 K-ás közópjövedelmek az általános kereseti adó ós a jövedelmi adó által összesen már csak 5—6°/o erejéig fognak terheltetni, a mely megterheltetés mellett már méltán elvárható és remélhető az adónak a tényleges jövedelem alapján való megállapítása; a mi által az adótehernek igazságosabb és méltányosabb' elosztása lesz biztositható. Ezt az állampolgári kötelességeiket hiven teljesítők érdekében az által is biztositandónak vélem, hogy a vallomások be nem adása esetén kivetendő pótlókok tótele 5, illetve 25°/o-ra felemeltessék, de csak azoknál az adózóknál, a kiknek értelmiségi színvonala olyan, hogy tőlük a vallomások pontos beadása méltán elvárható. E mellett az az intézkedés, hogy a 2.000, illetve 1.000 K-t meg nem haladó összjövedelemmel birok kereseti adója 2, illetve l°/o-ra