Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-511. A kereskedelemügyi m. kir.minister jelentése az országgyüléshez a rimaszombat-poltári helyi érdekű vasút engedélyezéséről
511. szám. 75 gálát eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási ós vódőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vizfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti ós átfolyási illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vizfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztök ós pedig kőből, téglából vagy portlandczement-betonból a pályaszinig számított legalább O60 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgáló áteresztők bezárólag 20 méter nyilasig betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek a szükséghez képest homlok- és szárnyfalakkal valamint a talaj és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti betoncső áteresztők felül töltésének a magassága szintén a pályaszinig számítva kisebb nem lehet, mint 1*0 méter. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből, téglából vagy portland czement betonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 2-0 méter nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból is készíthetők. A vasbetétes betonműtárgyak részleteire és méretezésére, valamint a jótállás mórvére vonatkozó feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi, minister a részlettervek elbírálása kapcsán fogja megállapítani. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vas szerkezeteire vonatkozó 1907. évi 1906- szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, a mennyiben azonban ez szükségesnek mutatkozik, még más műtárgyakon is rendelhetők el korlátok. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatakon is kell korlátot alkalmazni, továbá a pályaszerkezetet akként kell létesíteni, hogy két oldalú korlát esetén a korlátok között levő teljes szélesség, oly esetekben pedig, a midőn egy oldalú korlát engedélyeztetik, a korlát felé eső oldal járható legyen. A nyilt vasúti áteresztők ós hidak tartószerkezetei általában 6.000 kilogramm keróknyomás ós a vasúti vashidakra vonatkozó föntebb emiitett szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számitandók ós szerkesztendők. Oly vonalrészeken a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandó elő. A helyi érdekű vasút vonalán előforduló alagút a magyar királyi államio*
