Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-511. A kereskedelemügyi m. kir.minister jelentése az országgyüléshez a rimaszombat-poltári helyi érdekű vasút engedélyezéséről

76 511. szám. vasutak vonalaira név© érvényben álló legújabb ürszelvénynyel és szabványok szerint kő- vagy tégla-falazatból tervezendő ós ópitendő. Támasztó ós bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy portlandczement-betonanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra- ós rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók, megjegyeztetvón, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állitandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és épitésénél — különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok ós szabványok is figyelembe veendők lesznek. Alagutak és pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készitendők, az illető szabványokban vagy épitósi részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások ós állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű ós szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0-30 méternél nem nagyobb nyílással bíró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvónynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tögyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, alagutak, támasztó és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akkópen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy elő-