Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában

26 492. szám. Az 1874: XXXIV. t.-c. 62. §-a, amennyiben polgári peres ügyekben a meghatalmazás hatályát az ellenféllel szemben szabályozza, hatályát veszti. Az 1874 : XXXIV. t.-c. 66. §-ában említett fellebbezés helyett a pol­gári perrendtartás szerinti felfolyamodást kell érteni azzal, hogy felfolya­modásnak a másodbíróság helybenhagyó végzése ellen is helye van. Az 1874: XXXIV. t.-c. 78. §-ában a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a helyett a bűnvádi perrendtartás 64. §-át kell érteni. Az 1874 : XXXIV. törvénycikk hatályban levő rendelkezései, amennyi­ben a polgári perrendtartás ós a jelen törvény másként nem rendelkezik, továbbá az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. törvénycikket módo­sító 1907 : XXIV. törvénycikk érintetlenül maradnak. Az 1874: XXXIV. törvénycikk némely intézkedésének módosításáról szóló 1887 : XXVIII. törvénycikk rendelkezései, amennyiben a bűnvádi per­rendtartás és a polgári perrendtartás az ügyvéd megbüntetéséről nem rendel­keznek, hatályban maradnak. 18. §. Az ügyvéd polgári peres és perenkívüli ügyekben — ideértve a végre­hajtási ügyeket is — az ügy folyama alatt vagy befejezése után kórheti, hogy fölmerült diját és kiadását saját felével szemben a bíróság álla­pítsa meg. A kérelmet a költségjegyzék bemutatásával annál a bíróságnál kell előadni, amely az ügyben első fokban eljárt vagy eljár; végrehajtási ügyben a kórelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely a végrehajtás elren­delésének kérdésében első fokban határozott. A bíróság a kérelem felől szó­beli tárgyalás nélkül (Pp. 254. §.) határozhat. A fél szintén kérheti az előbbi bekezdésben megjelölt bíróságnál, hogy az ügyvéd fölmerült díját valamint kiadását megállapítsa. Ha a fél az ügyvéd költségjegyzékét nem csatolja, a bíróság a kérelem következtében az ügy­védnek a költségjegyzék bemutatására megfelelő határidőt tűz (Pp. 450. §.). Ha az ügyvéd a költségjegyzéket a határidő alatt be nem mutatja, a bíró­ság a megállapításban csak az előtte lefolyt eljárásból ismert valamint a fél által előterjesztett adatokra szorítkozik. Ha a fél vagy az ügyvéd a költ­ségjegyzéket bemutatja, az előbbi bekezdés alkalmazandó. A fél akkor is személyesen járhat el vagy a Pp. 95. §-ának 1—4. pontjaiban meghatározott meghatalmazott által képviseltetheti magát, ha az ügyben az ügyvédi képviselet kötelező volna. A megállapításban a fél külön utasításának hiányában is figyelembe kell venni, hogy az ügyvéd cselekménye vagy eljárása a fél érdekében indokolt volt-e és hogy azt a rendes ügyvéd gondosságával teljesíteni kellett-e; ezen­felül a díj megállapításában figyelembe kell venni az ügy tárgyának értókét vagy egyéb jelentőségét, továbbá az ügy helyes ellátására és az ahhoz szük­séges előtanulmányokra és eljárásokra megkívánt időt és szellemi munkát is. Ha a fél a költségjegyzék valamely tótelének alapjául szolgáló cselek­mény vagy egyéb tény megtörténtét kétségbe vonja, a bíróság, amennyiben megtörténtüket az előtte lefolyt eljárásból nem állapíthatja meg, az illető tétel díjának és kiadásának megállapítását mellőzi. A megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbírósághoz egyfokú felfolyamodásnak van helye. Ha az ügyvédi díj vagy kiadás iránt per vagy a jelen §-ban szabályo-

Next

/
Thumbnails
Contents