Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában

492. szám. 26 Egyebekben az ezekre a perekre fennálló külön szabályok érintetlenül maradnak. 18. §. A perenkívüli telekkönyvi ügyekben a járásbírósági végzés ellen használt felfolyamodás felett a kir. törvényszók, a másodbírósági végzés ellen hasz­nált felfolyamodás felett pedig — a mennyiben ennek helye van — a kir. Kúria határoz. A perenkívüli telekkönyvi ügyekre fennálló külön szabályok egyebekben érintetlenül maradnak. i4.'§. : :.'- \ \ . y ; Az 1871: XXXI. t.-c. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a bírói letétek kezelését és őrzését, különösen a bírói letétek elfogadását, kamatozását, kiutalását, kifizetésének ós elszámolásának módját, elévülését és a nem készpénzbeli letétek értékesítését a pénzügyi és a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendeleti úton szabályozza. 15. §• .< A magyar földhitelintézetről szóló 1871 : XXXIV. t.-c. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A földhitelintézet követelését abban az esetben, ha a törvény az ille­tékességet kizárólag meg nem állapítja, az előtt a bíróság előtt is érvénye­sítheti, amely az 1871: XXXIV. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően kiállí­tott adóssági kötvényben ki van jelölve. Egyebekben a magyar földhitelintézetre, a kisbirtokosok országos föld­hitelintézetére és a magyar földhitelintézetek országos szövetségére fennálló külön szabályok a 7. §. második bekezdésében jelzett módosítással hatályban maradnak. 16. §. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. t.-c. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:­Aki nem ügyvéd és anélkül, hogy erre jogosítva volna, úgyszintén az is, aki jogosultsága korlátainak túllépésével üzletszerűen vagy díjért bíróság vagy hatóság előtt feleket képvisel, részükre beadványokat szerkeszt, vagy erre ajánlkozik, valamint az, aki az ügyvédség gyakorlására való jogát -színleli, kihágást követ el és hatszáz koronáig terjedhető pénzbünte­téssel, visszaesés esetében két hónapig terjedhető elzárással ós hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A vád képviseletét pótmagánvádlóként annak az ügyvédi kamarának az ügyésze is átveheti, amelynek területén a kihágást elkövették. 17. §. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. t-c. 56., 58. és 59. §-a hatályon kívül helyeztetik. KépvB. iromány. 1910—1915. X<V%. kötet. 4

Next

/
Thumbnails
Contents