Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-LX. Törvényjavaslat egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról

\ \ 282 LX.szám. 5. §-ának 2. pontjában meghatározott joggyakorlat helyett az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételtől számított három évi joggyakorlat szükséges. Azokra, akik az elméleti államvizsgákat vagy az első szigorlatot a jelen törvény életbelépése előtt vagy életbelépésének napjától számított hat hónap alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók. Az 1874 . XXXIV. t.-c. 2. és 3. §-a annyiban módosul, hogy az ügyvédek lajstromába való felvételhez megkívánt egyéb kellékeken félül az ügyvédi vizsga letétele után eltöltött két évi joggyakorlat kimutatása is szükséges, amelyet a jelen törvény 1. §-ában megjelölt hatóságoknál vagy, személyeknél kell eltölteni. Nem kell ezt a két évi joggyakorlatot kimutatnia annak, aki mint ítélőbíró (ügyész) szolgált, vagy pedig a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi nyilvános vagy magántanár, vagy mint jogakadémiai tanár belföldön legalább két éven át működött. Azokra, akik az ügyvédi vizsgát a jelen törvény életbelépése előtt vagy életbelépésének napjától számított másféh év alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók. Az ügyvédi vizsga letétele után ügyvédnél gyakorlatot folytatókra (ügyvédhelyettesek) — amennyiben a törvény másként nem rendelkezik — az ügyvédjelöltekre fennálló szabályokat kell alkalmazni. Az előbbi §. utolsó bekezdését a jelen §-ban meghatározott hat hónapi és másfél évi határidőre is alkalmazni kell. : 3. §. Albírót e törvény életbelépésétől számított két év elteltével járásbíróságnál csak kivételesen lehet alkalmazni. A törvényszéknél alkalmazott albírák a törvényszék tanácsában elnöki minőségben egyáltalán nem, a fellebbezési tanácsban ós az esküdtbíróságban pedig egynél többen nem vehetnek részt. Házassági ügyben kiküldött bíróként albíró nem járhat el. Az 1891 : XVII. t.-c. 35., 36., 37. §-a és az 1897 : XXXIII. t.-c. 3. §-ának második bekezdése hatályát veszti. Az ítólőbírót beleegyezésével az igazságügy miniszter helyezi át más bírósághoz. A telekkönyvi betétek szerkesztésénél alkalmazott ós bírósági székhelyhez nem kötött bírót, a midőn a telekkönyvi betétek szerkesztésére többé igénybe nem vétetik, szintén az igazságügyminiszter osztja be valamely törvényszékhez vagy járásbírósághoz (1886 : XXIX. t.-c. 78. §.). 5. §. A birtokrendezési ügyekben eljáró bírót a kir. ítélőtábla elnöke rendeli el. Albíró ily eljáró bíróként nem rendelhető ki. A kirendelést a kir. ítélőtábla elnöke bármikor visszavonhatja. 6. §. - Az igazságügyminiszter elsőfokú bíróságnál alkalmazott olyan jegyzőt, aki a gyakorlati bírói vizsgálatot vagy az ügyvédi vizsgát letette, felruházhat