Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-LX. Törvényjavaslat egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról

LX. szám. 283 azzal a működési körrel, hogy nem peres ügyben (ideértve a fizetési meghagyási, a végrehajtási ügyeket és a telekkönyvi ügyeket is) bírói határozatot hozzon, polgári peres ügyben, vagy büntető ügyben megkeresés vagy kiküldés alapján foganatosítandó bírói cselekményeket önállóan végezzen (önálló működési körrel felruházott jegyző). Az első bekezdésben megszabott működési kört részletesen az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Ebben a működési körben a bíróra megállapított eljárási szabályok a jegyzőre is alkalmazandók. Az önálló működési körrel felruházott az a jegyző, aki a telekkönyvi betétek szerkesztésénél nyer állandó alkalmazást (telekkönyvi betótszerkesztő jegyző), ez alkalmazása alatt napidíj és fuvardíj helyett évi átalányban részesül. Ez az átalány ugyanolyan összegű és ugyanolyan szabályok szerint jár, mint a telekkönyvi betétszerkesztő bíró napidíj- ós fuvardíjátalánya, 7- §• Az jgazságügyminiszter általános rendelkezéssel a bírósági irodák önálló hatáskörébe utalhat olyan elintézéseket, amelyek bírói döntést nem tartalmaznak. A kir. Ítélőtábla elnöke egyes bírósági irodákra nézve ideiglenesen akként rendelkezhetik, hogy az első bekezdés értelmében önálló hatáskörükbe utalt elintézéseket, vagy az elintézések egyes nemeit ne végezzék. Ugyanígy a bíró is fentarthat magának a bírósági iroda önálló hatáskörébe utalt egyes elintézéseket. A bíró a bírósági irodának önálló hatáskörében tett elintézését, hivatalból vagy a fél kérelmére megváltoztathatja. 8. §. Az 1871: VIII. t.-c. 26. §-a a következő bekezdéssel egészíttetik ki: A fegyelmi bíróság hivatalvesztést megállapító határozatában különös méltánylást érdemlő okból kimondhatja, hogy a hivatalvesztés a nyugdíjtörvényben meghatározott ellátási igény tekintetében a hivatalvesztésre ítéltre és hozzátartozóira avagy csupán hozzátartozóira nem jár azzal az következménnyel, amelyet a törvény a szolgálat kötelékéből büncetéskóp történt elbocsátáshoz fűz (1885 : XI. t.-c. 5. §. 5. pontja). Ebben az esetben az ellátási igény a jogosultat úgy illeti meg, mintha a hivatalvesztésre ítélt a szolgálat kötelékéből végleges szolgálatkóptelensóg alapján vált volna meg. 9. §. A fegyelmi bíróság, ha az igazságszolgáltatás érdekében szükségesnek találja, fegyelmi vétség megállapítása nélkül is elrendelheti, a fegyelmi eljárás szabályainak teljes betartása mellett, hogy az ítélőbíró székhelyéről addigi állásának megfelelő bírói állásra az igazságügy miniszter által kijelölendő más bírósághoz áthelyeztessék. 36*