Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában

18 492. szám. A 85. §-hoz (m. j. 81. §.). A második bekezdésben üresen hagyott helyet a bizottság az időközben megalkotott 1912 í VII. t.-c. idézésével töltötte ki. Az 1911: XVII. t.-c. 29. §-ának az a szabálya, hogy ítélőtáblai bírói címmel ós jelleggel felruházott bírónak kell helyettesnek lennie, az elnök akadályoztatása esetében nem biztosítja a jó vezetést. Ezért a bizottság a jelen §-nak kiegészítését indítványozza a következő utolsó bekezdéssel: »A törvényszék elnökét a budapesti törvényszéknél a másodelnök helyettesíti, a többi törvényszék elnökének helyettesét pedig a törvényszéknél alkalmazott ítélöbirák közül az év elején az év tartamára az ítélőtábla elnöke jelöli ki. Az 1891 : XVII. t.-c. 29. §-ának második bekezdése és az 1887: XXX. t.-c. 14. §-ának a helyettesítésre vonatkozó rendelkezése hatályát veszti.« A 86. §-hoz (m. j. 82. §.). Minthogy a második bekezdésnek szövege arra a félreértésre adhat alkalmat, hogy az albíró megkeresés következtében teljesítendő cselekményeket is csak kivételesen végezhetne, holott ilyen cselekményeket már a polgári perrendtartás értelmében az önálló működési körrel felruházott jegyző is végezhet, ennek a félreértésnek eloszlatása végett a bizottság a második bekezdésében a »kivételesen« szót a »továbbá« szó mögé áthelyezte és az »az« szót kihagyta. Ebbe a szakaszba végül a bizottság netaláni kétségek eloszlatása végett a következő utolsó bekezdést vette fel: E §. rendelkezése az eljárás érvényességét nem érinti. A 87. §-hoz (m. j. 83. §.) E § tárgyalásánál a bizottság kebelében felmerült az a kérdés, hogy nem volna-e szükséges a vásári bíráskodásról is rendelkezni. A bizottság, tekintettel arra, hogy az új polgári perrendtartás az eljárásnak legnagyobb gyorsaságát is lehetővé teszi és hogy az ügyeknek jogerőre nem képes ítélettel való ideiglenes elintézése, amely mai vásári bíráskodásunkat jellemzi, nem célszerű és a gyakorlati szükségletnek sem felel meg, nem kívánt a vásári bíráskodásra nézve rendelkezni. Azonban, hogy a vásárok alkalmából esetleg szükséges gyors igazságszolgáltatás biztosíttassák, a bizottság kifejezést ad annak az óhajtásának, hogy az igazságügyi kormány gondoskod jók arról, hogy a törvénynapok megállapításánál a vásárok ideje különös figyelembe vétessék. A 88. §-hoz (m. j. 84. §.) Annak világosabb kiemelése végett, hogy itt csak a közönségesen u. n. információ van eltiltva, a bizottság a »semminemű« szót kihagyta ; magától értetődőnek tekintvén, hogy az információ alatt sem azt nem lehet érteni, ha a fél a bíróhoz az ügyében követendő peres vagy perenkivüli eljárásban megengedett kórelemmel vagy valamely bejelentéssel fordul, sem pedig azt, hogy ha a fel a maga tájékoztatása vagy tanácskórós végett keresi fel a bírót.