Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-507. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgüléshez a budapest-budafoki helyi érdekű villamos vasut folytatásaként Budafoktól Budaörsön át Törökbálintig vezetendő helyi érdekű villamos vasutvonal, valamint a Budafok község határában létesitendő új központi áramfejlesztő és forgalmi telep engedélyezése tárgyában
507. szám. 169 ges részlettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó őszes többi terveket is 2—2 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni, kivéve a székesfőváros határában vezetett vonalrészre vonatkozó tervezetéket, melyek az illetékes fővárosi hatóságok útján 4—4 példányban lesznek jóváhagyásra bemutatandók. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyibenaz alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, vagy a mennyiben a helyi érdekű vasútvonalnak villamos üzemrendszere és részben közutakon való vezetése a szabványoktól való eltérést indokolná, illetve egyes munkákra, építményekre ós berendezésekre nézve szükségessé teszi. II. Alépítmény. A vasút alapépítménye kótvágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15°/°o-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 100 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok, Kamaraerdő helyi érdekű vasúti állomás hurokvágányában azonban kivételesen 50 méter sugarú ívek is alkalmazhatók. A vasút irány- ós lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olykópen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelóse.és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A vasút mindazon vonalrészeken, a hol az külön pályatesttel nem bir, az utak, utczák ós terek színvonalába lévén fektetendő, az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések) az illető utak, utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők. Azon vonalrészeken ellenben, hol a vasút számára külön alapépítmény, illetőleg pályatest létesítendő, ez utóbbinak szabványos korona szélessége az alapópitmény felszínében vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve legalább 8*4 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2"5 méter magasságig l x /2 vagy V-JA lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább lya lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelőlen állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltósfelőli lejtői ellenben ugyanolyan rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Képvh. iromány. 1910—1915. XVI. kötet. 22
