Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában

492; szám. 7 kétgöfótóí bekezdését ikihagyta^ és helyükbe l a > következő '.rendelkezéseket ^lielifelV:J-••!-:;•=•'-•• tóJáVftíilüi ••ö,.-: ií:; J s.'•:>':•; '.i;•.:«> V

VÍT«5ÍÍ! v;sOv>'iv 6l!áf<nífá ^é£Q^^!^^^<^^!^^i^?^j^^^^^^^d^a^^^^{^ hiányában %i$ figyelembe-'%ell veftni, ho§\pMm .Ügyvéd cselekményei vagy' eljárása' a fél érdekében i^k^oW^S^íW^^^^íf-^^ •aumndes lúgyvéd i gondosságával*• teljesíteni - kellett-e; ezenfelül ü -díj? megállapításában figyelembe kell venni az ügy tárgyának értékét vag%i, egyéb jelentősegét, -továbbá az ügy helyes ellátására^ és az ahhoz szükséges előtanulmányokra és eljárásokra megkívánt időt és szellemi munkát is. .^: .'•>'.', Ha a fél a költségjegyzék valamely tételének alapjául szolgáló cselekmény vagy egyéb tény megtörténtét kétségbe vonjap a bíréság,: amennyiben megtörténtüket az előtte lefolytMjM&sitíi nem^llaptihatja/még^ az-illető tétel-díjának és- kiadásának a megMMpifúsúii'mdliziii^:; Vr, c,., ÍMylMih&.& ifCtiktld si .;;;;:": ?v„..'i zsiíí" ;

:

: ,-;•*/:.' iü-^xy.í A megállapítás tárgyál^-íhojt&tty

,

&ég%é$ceMen a' közvetlen felsőbírósághoz egyfokú felfolyamQdásnak:mniSelyéls^^í tváriiűtz '••'.•:->i .^: :*•-,•',-1. \ i:ifjÁ^tp%:''Á .L. M<&®Bkki&- MgymiMéíjléakiy kiadás Amnt per vagy a jelen §-bán szabályozottS eljárás ^méí^^fá^M^^í^^^^M^^^^t'Ki^l^ré^éeB az illető egyben behajtott pénzt a fdázámététt difi ém kiadás ^.erejéig sk félnek való kiadás helyett bírói" letétbe helyezni. A letétel költségét a per vagy a megállapító eljárás eredményéhez képest a fél: vagy ms;Jlgyvéd: wefeio;, átáa § J,^ i .^.<'?—:'. : Ló-..'..:.': L, : '.'•;' .•::;'. -j •••;.-.• :.-. Az ellenfél részére a per^m-megítélt perköltség [é fél ügyvédjének -kezéhez fizetendő. Harmadik személyek igényeivel szemben ily költségre ennek az ügyvédnek elsőbbségi joga van. A 19. §-hoz. - | Netáni félreértés elkerülése végett a §.„második bekezdésének második sorában a í»személyt« szó után mint'elmebeteget szavakat tett a bizottság; a harmadik bekezdésben pedig a személyes szabadság,.nagyobb biztosítása céljából szükségesnek talált oly rendelkezést, hogy az elmebeteg megvizsgálásához necsak az.elmebeteg hozzátartozója, hanem maga az elmebetegként bejelentett személy is igénybe vehesse ellenőrző szakértőnek a közi-eműködését; ennek a módosításnak kifejezése végett a bizottság a harmadik bekezdés első sorában a »személy« szó után vagy szót. tett. . . : A 20. §-hoz. ' Minthogy az intézetből való-elbocsátás kérdését tárgyazó' bírói eljárás e §. szerint akkor szükséges, ha az elmebetegség fennállásának kérdésében az intézeti igazgató és a törvényes képviselő vagy a hozzátartozó között merül fel véleményeltérés, a bírói eljárás megindításának kérelmezésére nemcsak a hozzátartozót, hanem a törvényes képviselőt is fel kell jogosítani. Ezért a bizottság a 20. §. első bekezdésének negyedik sorában a »hozzátartozó« szó elé a következő szavakat tette: törvényes képviselője vagy a. • A 21. §-hoz. : ',':• Az 1877 : XX. t.-c. 13. §-ának rendelkezése szerint a gyermekek tartásának és elhelyezésének kérdésében akkor van gyámhatósági eljárásnak helye, ha a szülők törvényesen nem váltak ugyan el, azonban tartósán külön-