Képviselőházi irományok, 1910. XV. kötet • 449-491 sz.
Irományszámok - 1910-476. Törvényjavaslat a bodrogközi gazdasági vasut engedélyezése tárgyában
144 476. szám. A most ismertetett különleges kedvezményeket illetőleg tisztelettel megjegyzem, hogy bár az a körülmény, miszerint a gazdasági vasút az államvasuti üzemkezelésre vonatkozó törvényes igényét órvényesiteni nem kívánja-, magában véve semminemű kárpótlásra alapul nem szolgálhat ugyan, mindazonáltal nem hagyható figyelmen kivül, hogy a szóban levő gazdasági vasút létesítése anélkül, hogy az államvasutakra olyan terheket hárítana, a milyenekkel a tapasztalás szerint ezen intézetre a helyi érdekű vasutak üzletének kezelése járni szokott, a m. kir. államvasutak részére uj forgalmakat nyit meg, illetve közvetít, a mely uj forgalmakból az államvasutakra. háruló haszon ellenében kétségen kivül móltányos, hogy a közvetítő gazdasági vasút bizonyos mérvű recompensátióban részesittessók. Más, az államvasutakhoz csatlakozó helyi érdekű vasutak, az ennél jóval nagyobb ellenszolgáltatást nemcsak abban találják meg, hogy az illető vasutak üzlete az államvasutak kezelésébe átvétetik és ezzel a vasúti üzleti kiadások azon része, a mely a helyi érdekű vasutat terhelni fogja, az egész engedély időtartamára egy minimumban úgyszólván garantáltatik, hanem abban is, hogy a csatlakozási forgalomban az egyik kezelési illetéknek fele is nagyobbrészt elengedtetik, a mi különböző áruosztályokhoz képest 100 kilogrammonként 3—10 fillér engedményt jelent Egyébként hangsúlyozni kivánom, hogy a fennebb a) b) pontok alatt emiitett kedvezmények természetszerűen csak azzal a kikötéssel engedélyeztetnének, hogy a gazdasági vasút állami kezelésbe vétetni nem fog. A szóban levő kedvezmények ismertetése kapcsán nem mulaszthatom el, hogy azoknak az államvasutak pénzügyeit érdeklő kihatásaira, illetve következményeire is rá ne mutassak. A végzett tanulmányok ós számitások eredménye szerint a bodrogközi gazdasági vasút várható évi átmenő teheráru forgalma mind a két irányban 600.000 métermázsára irányozható elő. Ezen áruforgalom-mennyiség alapul vételével az államvasutak által a gazdasági vasútnak évente fizetendő összeg a) az átrakási illeték megtérítése czimén . . 21.000 kor. b) a szerzési jutalék czimén. . . . . . . 16.200 -> összesen tehát 37.200 kor. lenne. A mennyiben pedig a gazdasági vasút átmenő forgalma utóbb évi 700.000 métermázsára vagy ezen felül emelkednék, a gazdasági vasútnak az államvasutak részéről évente adandó összeg: a) átrakási illeték megtérítése czimén. . . 24.500 K-nára b) szerzési jutalék czimén 21.000 K-nára vagyis összesen 45.500 koronára rúgnak, a mely összeg egyúttal az államvasutak maximális megterhelését képezné. Ezen összegnek azonban jelentékeny része, de legalább is a szerzési jutalék czimén adandó támogatás kétségkívül meg fog térülni az államvasutaknak a gazdasági vasút által hozandó uj forgalmak szállításából eredő bevételi többletben. De a szóban levő kedvezmények engedélyezéséből kifolyólag az államot illetve az államvasutakat érintő pénzügyi kihatások elbírálásánál nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a fentebb már érintett körülményt sem, hogy a gazdasági vasútnak önálló üzemben tartásával, a mely üzletkezelés csak a fennebb ismertetett államvasuti támogatás mellett lehetséges, az államvasutak jelentékeny mérvű tehertől mentesülnek.
