Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.

Irományszámok - 1910-439. Törvényjavaslat a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról

2', 2 439. szám. megfelelő szakképzettségre sem tesz szert, mert az egyetem ennek nyújtására nincs megfelelően berendezve. A helyes megoldás a hazai viszonyok között abban rejlik, hogy az egyetemnek tudományos alapon felépülő jó szakképzést kell nyújtani. Az a körülmény, hogy az egyetem szakképzés adására is berendezkedik, mit sem von le magasztos tudományos jellegéből. A professzorok, az egyéb tanszemélyzet, s az erre vágyó hallgatóság számára megmarad a kutatás, a búvárkodás szabadsága, s megmaradnak az intézetek ós alkalmak e kutató szellem érvényesitésére. Azt hiszem, talán nem mondok olyasvalamit, a mi az egyetemek magasztos feladatát veszélyeztethetné, ha azon óhajnak adok kifejezést, hogy az uj egyetemeket közelebb akarom hozni az élethez, s úgy vélem, hogy a legújabb egyetemi paedagógiai eszközök alkalmazása leginkább biztositja majd, hogy az ifjúság nagy tömege többet fog tanulni s jobban lesz kiképezhető, mint eddig. Nagy jelentőséget tulajdoiiitok azon uj feladatoknak, a melyek ujabban az egyetemekre vagy egyetemi előadókra hárulnak ós az University Extension, az egyetemen rendezett esti előadások, az egyetemi társadalmi telepek stb. jelenségeiben mutatkoznak. A University Extension terén, a mint tudjuk, a nagy angol egyetemek voltak a kezdeményezők, s e téren Anglia, Amerika, de a continens számos állama is, más-más formában, már is nagy eredménj^eket ért el. Jellemző, hogy a lipcsei egyetemek jubileuma alkalmából Wundt mutatott rá arra, hogy az egyetemek számára az University Extension-ban nagy jelentőségű uj tevékenység és feladatkör nyilik. Én a mi uj egyetemeinken intézményileg is biztositani óhajtom az University Extensiont, s azt óhajtom, hogy ezen egyetemek hivatalosan vegyék munkaprogrammjukba az egyetemi oktatás terjesztését. E tekintetben is közelebb kerül majd az egyetem az élethez. Bizom benne, hogy ennek meg lesz a kettős üdvös hatása. Az egyetem nagyobb körökben, felnőtteknek is folyton hozzáférhetővé teszi az ismereteket, a legújabb kutatásokon alapuló tudást és ezzel fokozza a közművelődést. Viszont az egyetemek előadói, a kik állandó érintkezésben vannak az élettel, a gyakorlati feladatokkal, mind tanitási módszereik, mind általános' életfelfogásuk tekintetében nyereségre tesznek szert. Az egyetemnek ós az életnek kapcsolata meghozza majd fokozott mértékben azt a gyümölcsöt is, hogy a nagy társadalom szeretettel viseltessék egyetemeink iránt, büszkén emlegesse őket, tudjon is róluk. Fontos körülmény az előbbiek megvalósítására az, hogy az egyetemek, illetőleg hatóságaik talán valamivel nagyobb cselekvő szabadsággal rendelkezzenekj mint a hogyan a régi egyetemek történeti fejlődése magával hozta. E kérdés természetesen összefügg az egyetemi autonómia ügyével. Az egyetemi autonómia jelentősége is ma már egészen más, mint volt századokkal ezelőtt. Sem a pallosjogot, bíráskodást, sem az asylumnyujtás jogát nem érthetjük ma már rajta. Az egyetemi autonómia valódi, nagy, modern jelentősége kettős: egyrészt az egyetem, illetve az egyetemi karok .vannak hivatva az administratiónak egy jó részét saját hatáskörükben elvégezni azért, mert ezt jobban, gyorsabban, gazdaságosabban tehetik, mint bureaukratikus igazgatás mellett. Másrészt az egyetemi autonómiának az a valódi tartalma, hogy az egyetem és a karok kezdeményezhessenek, vagyis, hogy az oktatásügy és a tanítás érdekében gyorsabban tudjanak alkalmazkodni az élet szükségleteihez és követelményeihez, koruktól el ne maradjanak, rá irányító befolyást gyakorolhassanak. Számos példát idézhetnék nemcsak az angol, hanem a franczia ós német egyetemek legújabb történetéből is, a melyek ily irányzatokat árulnak el. Az egyetemek, a mint történetük min-