Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.

Irományszámok - 1910-439. Törvényjavaslat a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról

439. szám. 255 miatt a magyar orvosnövendékekkel szemben megindultak és később legerősebb kifejezést nyertek Billroth 1886-ki röpiratában, a melyben a magyar orvosnövendékek eltávolítását olykópen javasolta, hogy az ausztriai egyetemekre való felvétel Ausztriában nyert érettségi bizonyítvány feltételéhez köttessék. E pozsonyi orvostudományi kart tervező törvényjavaslattal ért tulajdonképen véget Trefort tervezése. Időközben azonban már más városok is megkezdték a mozgalmat, hogy a harmadik egyetem székhelyévé lehessenek; igy Győr 1878-ban, Szeged 1880-tól fogva; a felvidéki egyetem, vagy pontosabban a kassai egyetem eszméje ugyancsak 1880—81 ben merült fel. A harmadik egyetemnek Szegedre helyezését részletesen indokolta az 1880-ban megjelent emlékirat és ezt az óhajt a törvényhatóságok igen nagy száma kérvénynyel pártolta. A képviselőház e kérvényeket a vallás- ós közoktatásügyi ministernek adta ki azzal a felhívással, hogy annak idején azok indokolásait figyelembe vegye. Kassa városának emlékirata 1882-ben kelt, mely emlékirat Abauj-Torna megye pártoló feliratával együtt azzal a megbízással adatott ki a vallás- és közoktatásügyi ministernek, hogy a harmadik tudományegyetem felállításának kérdését a Ház közoktatásügyi bizottságában is tanácskozás tárgyává tevén, annak idejében az eredményről a Háznak jelentést tegyen. Megjegyzendő, hogy időközben 1881-ben Trefort minister báró Eötvös, Than, Korányi és Fodor tanárok kíséretében Szegeden helyszíni szemlét tartott. E professorok szakértői véleményén alapult később Szeged városának egy ujabb felirata. Trefort minister szakértőivel Kassára is ellátogatott, de erről a helyszíni szemléről nem készültek írásbeli jelentések. Az 1883-ki szakértői tanácskozmány, melyet a képviselőház közoktatásügyi bizottságának albizottsága egybehívott, egy harmadik egyetem ügyére vonatkozott. A bizottság előadója Berzeviczy Albert egy csak kőnyomatilag sokszorosított jeleutósben a harmadik egyetemnek fejleményeit történeti sorrendben a hivatalos ügyiratok alapján elkészítette. Előadói javaslatában azt javasolta, hogy a harmadik egyetem szükségességének kérdése a hely megválasztásának kérdésétől elválasztassék. A harmadik egyetem szükségességének kérdése több részletkérdésre lett felosztva, melyek közül különösen ezek szerepeltek: A budapesti egyetem egyes karaiban és szakaiban észlelhető túltömöttsóg megszüntetésére történjék-e valami intézkedés? Ha igen, a fennálló egyetemek kibővítése, a jogakadémiák, illetve a jogi és államtudományi szakoktatás reformja, avagy egy harmadik egyetem létesítése legyen-e a megoldás? Az esetre, ha harmadik egyetem állíttatnék, teljes egyetem állítandó e? Mily szervezettel? Elhagyható-e esetleg valamely kar? Vagy elhagyhatók-e egyes szakok ? Harmadik egyetem felállítása esetén mily intézkedések szükségesek a jogakadémiákra vonatkozólag? Maga a szaktanácskozmány 1883. május 7—11-ig tartott s azon az akkori magyar közéletnek ós tudományos világnak számos tagja részt vett. Hogy e szaktanácskozás éppen a harmadik egyetem kérdésére nem volt termékeny, azt Berzeviczy Albert későbbi tanulmányában azzal magyarázza meg, hogy a kérdéseknek a budapesti egyetem túltömö'tségére és a jogakadémiák reformjára való irányítása zavarólag hatott. A budapesti egyetem túlzsúfoltságát csak részben és inkább csak az orvostudományi karra ismerték el. Hogy a jogi szakoktatás reformra szorul, az iránt a vélemények egyetértők voltak; de mig egy részük a tiszta egyetemi rendszer mellett nyilatkozott, más