Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-349. Törvényjavaslat a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. törvényczikk némely rendelkezéseinek módositásáról, illetve kiegészitéséről

90 349. szám. A törvényjavaslat 3. §-a tartalmazza azokat a különleges intézkedéseket, •a melyeket az tesz szükségessé, hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége czéljainál és a rendeltetésével kapcsolatos különböző szempontoknál fogva a kereskedelmi törvény által felállított szabályok keretében nem volt megalkotható. Nagyban s egészben alkalmazhatók ugyan az intézetre, annak különleges alkata mellett is, a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó határozatai, azonban — minthogy az intézet annak czóljánál és a tőketársulás sajátos alakjánál fogva éppen oly kevéssé tekinthető szövetkezetnek, mint részvénytársaságnak — csakis bizonyos kivételekkel és kiegészítésekkel, a melyek a 3. §. 1 - 8. pontjaiban soroltatnak fel. Első sorban arról kellett gondoskodnunk, hogy a kormány az intézet támogatása czéljából hozott állami áldozatok mikénti felhasználására kellő ellenőrzést ós, úgy e részben, mint a birtokpolitikai érdekű működés tekintetében, kellő irányító befolyást gyakorolhasson. Ezt a czélt a következő rendelkezések szolgálják: A 3. §. 1. pontjának rendelkezései szerint az alapszabályok, valamint azok módosításai csak a pénzügy- és földmívelésügyi ministerek jóváhagyásával léphetnek hatályba. E korlátozás czélja az, hogy az intézet működése eredeti rendeltetésétől, a melyre való tekintettel állami kezdeményezésre és jelentékeny állami támogatással alapittatik meg, el ne tereitessék. Az intézet irányának és szellemének megőrzése teszi kívánatossá azt is, hogy a kormány, illetve a pénzügyminister befolyást gyakorolhasson az alapítványi üzletrészek átruházása útján az intézet kötelékébe kerülő új alapítók megválasztására (3. §. 3 pont, negyedik bekezdés). A 3. §. 4. pontjának első, második ós ötödik bekezdései biztosítják, hogy a kormány az intézet irányítására hathatós befolyást gyakorolhasson, hogy az igazgatóságba kirendelt szakközegei útján az intézet működésébe teljes betekintést nyerhessen és a birtokmozgalmakról eme szakközegeinek közvetlen tapasztalásai alapján állandó és beható tájékozást szerezhessen, továbbá, hogy az intézet valódi hivatásának meg nem felelő vagy az intézet anyagi érdekeit veszélyeztető, szintúgy az állami birtokpolitika szempontjából nem kívánatos ügyleteket szükség esetén megakadályozhassa. Az állami tisztviselők kirendelésének czélja teszi indokolttá azt a rendelkezést, hogy az igazgatóságba kirendelt tisztviselők a kereskedelmi törvény 183. §-ának ama határozata alól, a mely szerint az igazgatóság tagjait a közgyűlés bármikor elmozdíthatja s a mely határozat hatályát a kereskedelmi törvény 241. §-a a szövetkezetekre is kiterjesztette, kivétessenek. A 3. §. 7. pontjában történik gondoskodás arról, hogy az intézet közgyűlési határozat folytán (1875 : XXXVII. t.-czikk 247. §. 2. pont) és azt az esetet kivéve, ha alapítványi tőkéjének fele elveszett, fel ne oszolhassák, a mig működésót a kormány az állami érdekek szempontjából kívánatosnak tartja Az intézet különleges rendeltetése és az alapításban résztvevő hitelintézeteknek rendeltetésébői folyó érdekek teszik szükségessé a javaslat 3. §-ának 2. pontjában foglalt azokat a rendelkezéseket, a melyekkel a szövetkezetekre vonatkozólag fennálló általános jogszabályok egy némelyikének hatálya alól az intézet kivétetik. így nem alkalmazhatók az intézetre a kereskedelmi törvény 14. ós 223. §-ai, mert az intézet sem czéljánál fogva, sem a szövetkezeteknek a kereskedelmi törvényben foglalt meghatározása értelmében, sem a közfelfogás szerint nem tekinthető szövetkezetnek.