Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-379. Törvényjavaslat a privigye-nyitrabányai vasut megépitéséről

379. szám. 295 tátott. Ebhez képest jogos az a feltevés, hogy a nyitrabányai szén alkalmas arra, hogy a sziléziai szenet az illető forgalmi körzetből nagyrészben kiszo­ríthassa. A nyitrabányai szén jelzett minősége mellett alkalmas arra, hogy a bánya természetes forgalmi körzetének szénszükségletét kielégítse. Ez által a nyitrabányai bányához vezető vasúti vonal jövedelmezősége a szónszállitási bevételek útján feltétlenül biztosítottnak tekinthető. Ilyen vasútra azonban feltétlenül szükség van, mert a szóban lévő bánya üzembehelyezóse az ehhez fűződő közgazdasági érdekekre előmozditólag csak akkor hathat, ha a bánya a vasúti hálózattal megfelelően vezetett és megépített vasúti vonal útján össze­köttetést fog nyerni. Minthogy rendkívül fontos közgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a nagyobb arányú szénszállításra hivatott vasutak állami vasutként építtessenek meg és hogy az ily vasutak felett az államot minden tekintetben szabad ren­delkezési jog illesse meg annál is inkább az állami épitós látszik célszerűbbnek, mert a tervezett vasutat helyi érdekű vasutként a díjszabási jognak az állam részére való átadása mellett nem sikerült biztosítani. Az állami építésnek az sem lehet akadálya, hogy a tervezett vasút a nagybólicz — privigye—németprónai helyi érdekű vasútnak Privigye állomásába ágaznék be, mert a pri vigye—nyitrabányai vasút megépítésével e helyi érdekű vasút az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) pontja értelmében az állam által azonnal megváltható lesz De a helyi érdekű vasút megváltása előtt sem gördül akadály a szabad díjszabási rendelkezési jog érvényesítése elé, még a helyi érdekű vasúton átmenő forgalom tekintetében sem. A helyi érdekű vasút engeJélyokiratának 12 §-ában ugyanis az a kikötés foglaltatik, hogy azon esetben, ha az engedélyes pálya egy más vasúttal csat­lakozást nyerne, az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát a m. kir. állam vasútra ruházza át, és pedig oly képen, hogy ezen forgalomból engedélyesnek csakis bizonyos pályahasználati díjra lesz igénye, mely pálya­használati díj engedélyes meghallgatásával a kereskedelemügyi m. kir. mmister által fog egyoldalulag megállapittatni. A mint tehát az idézett engedólyokirati határozmányból kitűnik, a ter­vezett vasút folytatását képező helyi érdekű vasútvonal mérsékelt pályahasz­nálati díj megtérítése ellenében a szénforgalom lebonyolítására minden akadály nélkül igénybe vehető. Végül fontos szerepet játszik az állami építkezésnél annak a körülmény­nek felismerése is, hogy a vasút megépítése a várható tetemes szénforgalom közvetítése útján, jövedelmező befektetésnek is fog bizonyulni. Ezek előrebocsátása után a tervezett vasút építési és üzletberendezési feltételeit a következőkben van szerencsém ismertetni: A tisztelettel csatolt helyszínrajzi vázlaton feltüntetett vasútvonal a nagybélicz—privigye—németprónai helyi érdekű vasút Privigye állomásából kiágazólag a Handlovapatak völgyében vezettetnék a korábban Handlovának nevezett Nyitrabánya község határában létesítendő Nyitrabánya végállomásig. A tervezett vasút, melynek hossza 19-5 kilométert tenne ki, a helyi érdekű vasutak szabványai szerint ós rendes nyomtávval építtetnék és oly­kép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 14°/oo-ben állapíttatnék meg, a kanyarulatok a nyílt pályán 275 méternél kisebb félátmérővel nem bírhat­nának.

Next

/
Thumbnails
Contents