Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-290. Törvényjavaslat a jogi oktatás ideiglenes szabályozásáról
105 Melléklet a 120. számú irományhoz. Indokolás a jogi oktatás ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz. A magyar kir. tudományegyetemek jogi és államtudományi karain, valamint a jogakadémiákon ez idő szerint hatályban levő tanulmányi és vizsgarendet sürgősen kívánatos átalakítani. Különösen szükséges, hogy az ügyvédek, birák és közigazgatási tisztviselők jogászi képzettségének színvonala emeltessék, valamint hogy a jogászi szaktudás a közigazgatásban erősebben érvényesüljön. Jogi oktatásunk átalakítása tárgyában a folyó évi január havában az érdekelt körök számos hivatott képviselőjének részvételével tanácskozmányt tartottam, a mely a reformot mielőbb kívánatosnak jelezte. A végleges reform azonban összefügg az uj harmadik egyetem szervezésével és hosszabb előkészítést is kivan. Ennélfogva az eddig nyilatkozott érdekelt szakkörök azt az óhajt fejezték ki, hogy a sürgősebb részleges reform rendeleti utón valósittassék meg. I. A m. kir. tudományegyetemek és a jogakadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjét ez idő szerint rendeletek szabályozzák. Annak a rendezésnek, a melyet az 1883. évi 28.291. számú vallás és közoktatásügyi ministeri rendelet és az 1883. évi Szigorlati Rendtartás a jogi vizsgálatokra nézve megállapított, két nagy fogyatkozása van. Az első az, hogy a hallgatók a II. alapvizsga letételétől a végbizonyítvány elnyeréséig nem tesznek le vizsgálatot, a miből az a tényleges állapot következett, hogy a hallgatók nagy többsége azV— VII., illetőleg VIII. félévekben nem végez komoly jogi tanulmányokat. A másik fogyatkozás a következő : A tételes jogi tárgyakból a hallgatók a jogi tanfolyam alatt egyáltalán semmi vizsgálatot nem tesznek, s igy többségük csak akkor kezd tételes jogot tanulni, a midőn már végbizonyítványt nyert, sőt évente százszámra lépnek közigazgatási és ministeriumi szolgálatba olyan végzett joghallgatók, a kiknek elemi ismereteik sincsenek azon tételes jogszabályokból: az anyagi és alaki magánjogból és büntetőjogból, a melyeknek alkalmazására hivataluknál fogva kötelezve volnának. Ennek következménye, hogy a reájuk váró, nagyfontosságú feladatoknak nem tehetnek mindenben kifogástalanul eleget. Képvíi. iromány. 1910—1915. XI. kötet 14 290. szám.
