Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-290. Törvényjavaslat a jogi oktatás ideiglenes szabályozásáról

106 290. szám. • ' •• ' Az orvoslás kettős irányban mutatkozik szükségesnek. Az egyik feladat volna: a második alapvizsgát követő félévekben is előmozdítani a hallgatók többségének leczkelátogatási szorgalmát és állandó munkálkodását. A másik: az egyetemi félévek alatt is biztosítani a tételes jogtudományi tárgyak komoly tanulmányozását, a mi első sorban a közigazgatási tisztviselők részére, a kik e tárgyakból később (az államtudományi államvizsgán, illetőleg államtudományi szigorlatokon) sem kötelesek vizsgázni; de egyúttal más pályára készülők számára is feltétlenül szükséges. II. E kettős feladat megoldható volna akkor, ha a VI. félév végére, esetleg a VII. elejére olyan uj vizsgálat illesztetnék be, a mely alkalmas annak megbirálására, hogy a hallgatók a legfontosabb jogi tárgyakból az alapismereteket elsajátitották-e ? E czél elérésére a jelenlegi előkészítő munkálatoknál két módozat áll előtérben : Az egyik módozat lenne az alapvizsgák tárgyait olyképen megváltoztatni, illetőleg a jogi tanfolyamba olyan uj alapvizsgát beilleszteni, hogy ez alapvizsgálatok letétele utján a kivánt tételes jogi alapismereteket, különösen az anyagi és alaki magán- és büntetőjogból minden hallgató, tehát azok is, a kik a közigazgatási pályára mennek, már az egyetemi félévek alatt elsajátíthassa. E gondolat megvalósítása végett több szakférfiú kívánta, hogy a magyar magánjog a II. alapvizsgálat tárgyai közé illesztessék be és más jogi alaptevő tárgyakból (büntetőjog, büntetőperjog, polgári törvénykezési jog) egy új III. alapvizsgálat a VI. félév végére felvétessék. A véleményezésre felhívott szakkörök egyrésze azonban ezen eszme ellen felhozta azt az aggodalmat, hogy a magyar magánjognak a II. alapvizsga tárgyai közé felvétele ezen alapvizsgálat anyagát nagyon megnövelné és nem nyújtana kellő biztosítékot arra nézve, hogy a kezdő hallgató a magyar magánjog, mint a magánjogi kérdés alapvető tárgyának tételeit csakugyan kellően elsajátítja. Ezen aggodalmak folytán egyes szakférfiak azt a második módozatot javasolták, hogy az 1883. évi 28.291. számú rendelettel megállapított államvizsgálatok tárgyai megosztassanak. Minthogy azonban az 1883. évi I. t.-cz. 3. §-ának d) pontjából kiderül, hogy a jelenlegi államvizsgálatok csak a végbizonyítvány elnyerése után tehetők le : ennélfogva e tárgyban törvényhozási felhatalmazás kieszközlése vált szükségessé. A mennyiben a jogi oktatás ideiglenes szabályozásáról szóló javaslat törvénnyé válik, az alap- és államvizsgálatok ujabb szabályozása a véleményezésre már a f. év január havában felhívott érdekelt szak török összes véleményeinek beérkezte után bármelyik módozat szerint megtörténhetik. III. E törvényjavaslatnak részletes szabályai további indokolásra nem szorulnak. Budapesten, 1911. május hó 29-én. Zichy János gr. s. k, vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister.