Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről

1 1 276. szám. 81 8. Az állami lótenyésztöintézetek tisztjei és legénysége. Régóta és több izben fölmerült már az az óhaj, hogy' az állami lótenyésztő intézetek tisztikara és legénysége ie mint ma, a közös hadsereg állományába tartozzék, hanem a honvédség keretében szervez tessék. Ezt a kérdést sikerült megoldani s a megoldás ismertetése a 12. §-nál található. 9. A sorozó- és vegyes felülvizsgálóbizottságok szervezete. Eddig ezeknek a bizottságoknak szervezetére nézve a törvény nem rendelkezett, hanem csak a végrehajiási utasítás. Ezen a nagy hiányon segit a javaslat, amikor kimondja, hogy a sorozóbizottság elnöke a törvényhatóság első tisztviselője vagy más törvényhatósági közeg, a vegyes felülvizsgálóbizottság elnöke rendszerint a főispán vagy a honvédelmi minister által kinevezett más polgári állású egyén s meghatározza azt is, hogy kik e bizottságok tagjai. A tagok hatáskörének megállapítása rendeleti utón fog történni (1. 17. és 35. §-ok). ' 10. Önkéntes belépés. A ma érvényes törvény a honvédséghez való önkéntes belépést csakis azoknak engedi meg, akik állitási kötelezettségüknek vagy közös hadseregbeli szolgálati kötelezettségüknek már eleget tettek. E sajátos rendelkezésnek az a magyarázata, hogy a honvédségnél teljesítendő tényleges szolgálati kötelezettség ezidőszerint még egy évvel rövidebb lévén, mint a közös hadseregben, elejét kellett venni annak, hogy igen sokan a honvédséghez történő időelőtti önkéntes belépés utján a rövidebb tényleges szolgálati időt maguknak biztosítsák. A javaslat törvényerőre emelése után ez a különbség teljesen megszűnik, épp ezért nincs is oka annak, hogy a honvédséghez való időelőtti önkéntes belépés továbbra is meggátoltassék. Természetes, hogy ez csakis bizonyos számbeli korlátozás mellett valósitható meg, ami egyrészről a honvédség ujonczjutalékának nagyságában leli magyarázatát, másfelől abban, hogy az önkéntes belépésnek korlát nélküli mérvben való lehetővé tétele a közös haderő ujonczlétszámának fedezhetését veszélyeztetné, továbbá esetleg azt eredményezhetné, hogy túl sok igen fiatal ember (17—18 évesek) kerülne a honvédséghez. Ez iránt egyébként a javaslat 19-ik §-a akként rendelkezik, hogy „az a szám, amelynek erejéig önkéntesek állitási kötelezettségüknek teljesitése előtt a honvédséghez felvehetők, ez idő szerint a honvédség ujonczjutalékának öt százalékában állapittatik meg; de a honvédelmi minister, amennyiben szükséges, ezt a számot a hadügyministerrel egyetértőleg megváltoztathatj a." A javaslat 21-ik §-ának 5. pontja az egyévi önkénteseknek is lehetővé teszi a honvédséghez való időelőtti Iönkéntes belépést, azonban csak a honvédség ujonczjutaléka egy százalékának megfelelő mérvben. Ennek a számnak I megállapításánál az a szempont volt irányadó, hogy az uj sorozási és beosztási eljárás mellett amúgy is igen sok, a rendes ujonczállitás utján besorozott egyévi önkéntes fog a honvédséghez jutni, ezeknek túlságosan nagy száma pedig, minthogy az egyévi önkéntesek ujonczként számittatnak be az ujonczjutalékba, a honvédség ujonczjutalékát érzékenyen terhelné. • 11. Fegyvergyakorlatok. A fegyvergyakorlati kötelezettséget a'javaslat 48. §-a az eddigitől eltérő módon annak az elvnek alapján szabályozza, hogy aki hosszabb tényleges szolgálatot teljesített, a fegyvergyakorlatok terén recompensátióban részesittessék. Továbbá a javaslat e kötelezettséget ruganyosabbá teszi, amennyiben nem az egyes fegyvergyakorlatok számát és tartamát, hanem az összes kötelezettség heteinek számát és a behivási alkalmak számát határozza meg, mi által a katonai érdek jobban kielégíthetővé válik. Egyébként a fegyvergyakorlati kötelezettség, a mint ez a javaslat 48-ik §-ából is kiviláglik, tetemesen enyhittetik. N 12. A nösülési tilalom megszüntetése. A ma érvényes törvény szerint a nősülés az állitásköteles korba lépés előtt és az állitási kötelezettség tartama . alatt elvileg nincs megengedve. Ezt az elvet a javaslat 40. §-ának első bekezdése egyelőre fentartja ugyan, de mivel a nösülési tilalomnak a jövőben való fentartása számos komoly megszivlelést érdemlő szempontból nem látszik czélirányosnak, e tilalomnak teljes beszüntetésére is alapot kell teremtenünk. Ezt czélozza a javaslat idézett szakaszának második bekezdése, mely módot nyújt arra, hogy a honvédelmi minister a nösülési tilalmat rendeleti utón korlátozhassa vagy egészen meg is szüntethesse. Ez az uj rendelkezés az indokolásnak az idézett szakaszra vonatkozó részében, fog bővebb taglalásban részesittetni.