Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
276. szám. 77 Akik ennek daczára saját költségükön akarnak szolgálni, a fegyvernem és csapattest megválasztásánál bizonyos előnyökben részesülnek. A mai állapottal szemben az egyévi önkéntesi intézmény csak egy szempontból nyer korlátozást és pedig az úgynevezett képesítő vizsgára való bocsáttatás előfeltételeinek megszigorítása és magának a vizsgának reformja által. A ma érvényes törvény 25-ik §-a első bekezdésének c) betűje a szóbanforgó vizsga letehetésére csak bizonyos korhatárt állapit meg (annak az évnek márczius l-jét, amelyben a jelölt életének 21-ik évét betölti) egyéb feltételek betartását azonban nem irja elő. Ennek következtében erre a vizsgára a ma dívó gyakorlat szerint oly egyének is jelentkezhetnek, akiknek középiskolai képzettségük alig van. Amennyire nem méltányos az egyévi önkéntesi kedvezmény elnyerését pusztán egy oly vizsgának — a véletlen esélyeitől függő — letételéhez kapcsolni, amely vizsgának a polgári életben értéke egyáltalában nincsen, annyira kétségtelen az is, hogy ezek a szellemi képzettségük szempontjából gyengébb elemek tényleges szolgálatuk alatt a rendes középiskolai képzettséggel biró egyévi önkéntesekkel szemben jóval gyengébb előmenetelt tanúsítottak. Ennek a körülménynek kellő latolgatása tulajdonképen oda vezetne, hogy az emiitett, képesítő vizsga jövőre teljesen eltöröltessék. Minthogy azonban az ipari és kereskedelmi érdekeltségek felterjesztéseikben annak az aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy a képesítő vizsgának eltörlése következtében sokan — a középiskola teljes elvégzésére való kényszerittetésük folytán — elkésetten léphetnek gyakorlati pályára, a javaslat 21-ik §-a 1. pontjának harmadik és negyedik bekezdése az egyévi önkéntesi kedvezménynek elnyerését azok részére is lehetővé teszi, akik középiskolai tanulmányaikat teljesen el nem végezték. , , ;• '..-• Azok ugyanis, akik legkésőbb annak az évnek október 1-jéig, amelyre besororoztatnak, valamely középiskolának hat osztályát, vagy a tárgyalt szakasz 1. pontjának első és második bekezdésében megjelölt középfokú tanintézetekkel egyenlő értékű valamely, középfokú tanintézetnek vagy tanitóképző-intézetnek két első évfolyamát sikerrel elvégezték, vagy rendes iskolalátogatás utján a fentebb körülirt iskolai képzettséggel egyenlő értékű tanulmányi bizonylatokat mutatnak fel, szintén részesíthetők az egyévi önkéntesi kedvezményben, ha egy vizsgát tesznek le kellő sikerrel egy erre a czélra szervezett bizottság előtt. ... Az ide vonatkozó eljárást rendelet fogja szabályozni, A vizsgára bocsáttatás feltételeinek megszigorítása kétségtelenül az érdekelt ifjak szempontjából is előnyösnek mondható, mert a feltétlenül megkívánt iskolai képzettség bírása az illetőket az, egyévi önkéntesi szolgálat ideje alatt támasztott követelmények betartására teszi képesekké. A fentebb emiitett vizsgára vonatkozó eljárás annyiban fog változni, hogy jövőre ezek a vizsgák egyes katonai nevelő- és képzőintézeteknél szervezett katonai bizottságok előtt fognak megtartatni. .. Egyebekben a 21-ik §-nál elmondottakra utalok. , Még egy fontos és népnevelési szempontból is rendkívül jelentőségteljes újítása a javaslatnak a 21-ik §-nak i az a rendelkezése, mely szerint a néptanítók és tanítójelöltek mint egyévi önkéntesek tartoznak (az állam költségén) szolgálni. í A ma érvényes törvény szerint a néptanítók és tanítójelöltek, amennyiben nem mint egyévi önkéntesek akarnak szolgálni, a póttartalékba soroztainak, illetőleg osztatnak be, ahol 8 hétig tartó katonai kiképeztetésben részei sülnek és azután az előirt fegyvergyakorlatokat teljesitik. Az eddigi tapasztalatok szerint a néptanítóknak túlnyomó része ezt az utóbb körvonalozott kedvezményt vette igénybe, állítólag azért, hogy előbb juthassanak megfelelő álláshoz és annak idején magasabb fizetéshez, meg nyugdíjhoz. A néptanítóknak a fegyveres erő kötelékében az eddigi módon való érvényesülése, vagyis póttartalékosi mivolta sem a katonai érdekeknek, sem az érdekelt néptanítók tudásának és személyi viszonyainak nem felel meg. Csekély katonai képzettségük folytán az illetők magasabb katonai rendfokozatot nem érhetnek el s fegyvergyakorlataikat rendesen mint közlegénynek teljesitik. Ez végső eredményében a fegyelem meglazulását eredményezheti. Igen sokszor fordul elő az, hogy az ugyanabból a községből fegyvergyakorlatra bevonultak közül többen képzettségüknek alacsony színvonala ellenére magasabb katonai rendfokozattal bírnak, mint az ugyanabból a községből bevonult néptanító. Magától értetődő tehát, hogy a néptanitó katonai szolgálata alatt sorsával nem barátkozhatik meg és ennek következtében a katonasággal, ahol ily mostoha bánásmód jut osztályrészéül, éppenséggel nem rokonszenvezik. A néptanítóknak a katonaságnál való sajátos helyzete nem alkalmas arra, hogy az illetőnek tekintélyét működési községében emelje. Az sem hallgatható el, hogy a néptanitó, mint egyszerű póttartalékos, háborúban igen sanyarú helyzetben lenne. " ' "•; -A . : _
