Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
70 276. szám. Ez időponttól kezdve a magyar szent korona országaiból a közös haderő részére évi . . . 68.187 fő a honvédség részére évi 25.000 „ összesen . . 93.187 fő lesz kiállítandó, ami a közös haderő számára ezidőszerint kiállítandó évi 44.076 „ továbbá a m. kir. honvédség részére állítandó 12.500 „ összesen . . 56.576 fővel szemben évenként 36.611 főnyi többletet jelent. Az utolsó 22 év tapasztalatai alapján bízvást remélhető, hogy ez a 93.187 főnyi évi ujonczszükséglet fedezhető lesz. A mai törvény érvényességének első tíz (1889—1899) évében átlag 30.000 volt évenként a magyar szent korona országaiban a „ fölösszámuak K-nak, vagyis azoknak az alkalmasnak talált és besorozott egyéneknek száma, akik az ujonczjutalékok teljes fedezése folytán magas sorsszámuk, vagy magasabb korosztályuk miatt a póttartalékba osztattak be. Miután ezek az egyének a póttartalékosoknak (vagyis a háború esetében csekély kiképzettségük miatt katonailag alig használható elemeknek) számát túlságosan megnövelték, miután továbbá a 22 éven át nem változó ujonczjutalékok kiállítása, illetőleg fedezése mindenkép biztosítva volt, a sorozó bizottságok a következő éveken át túlzott alapossággal válogatták ki a sorozáson megjelent állitáskötelesek közül a besorozásra alkalmasokat. Ez az eljárás idézte elő a sorozási eredmények fokozódó apadását, amely az 1906-ik évben érte el a maximumot. Ennek hatása alatt a sorozóbízottságok újból a régebben követett gyakorlatra tértek át, vagyis nem alkalmaztak oly szigora mértéket, és azóta a sorozási eredményeknek ismét állandó javulása észlelhető. Ezeknek kedvezőbbre válását egyéb körülmények is elő fogják idézni.. , Eddig igen nagy számban osztályoztattak „kevésbbé alkalmas"-nak és helyeztettek a póttartalékba oly egyének, akiknek fogyatkozása teljesen jelentéktelen volt és a hadi szolgálatra való alkalmasságukat épen nem korlátozta. Semmiképen sem kifogásolható, hogy az ily egyének, akik testi erejük és teljesítő képességük szempontjából teljesen alkalmasoknak tekinthetők, a hadi szolgálatra bevonassanak, ha fogyatkozásuk csekély és a hadi szolgálatra való bevonatásukat nem gátolja. B Minthogy a póttartalék a hadi állományban beálló hiányok fedezésére szolgál, az ilyen hiányok pedig az állományviszonyok mostoha volta miatt gyakran már a hadi állományra való áttéréskor is beállhatnak, a póttartaléknak egyes részeit már a mozgósítás (hadi állományra való kiegészítés) folyama alatt kell majd az első vonalban beállott hiányok pótlására igénybe venni. Ez a körülmény is megerősíti azt, hogy az ily kevésbbé alkalmasoknak nevezett hadkötelesek az ujonczjutalékok fedezésére igénybe vehetők. Szükséges ez más szempontból is. Ugy a közös haderőben, valamint a honvédségben nagy számban vannak írnokok, kézművesek, mesteremberek, akiknél a különleges katonai alkalmasság nem szükséges, akiktől tehát a hadi szolgálatra való teljes alkalmasság nem követeltetik. Ezeknek a legénységi egyéneknek száma jelentékenyen fog emelkedni, ha a gyalogezredeknél és vadászzászlóaljaknál szerveztetni szándékolt munkásosztagok tényleg felállíttatnak. (L. az általános indokolásban.) A fegyveres szolgálatra teljesen alkalmas egyéneknek ily (munkás) szolgálatokra való igénybevétele esak addig tekinthető megokoltnak, amíg az ujonczjutalékok kisebb mérve és a rendelkezésre álló, teljesen alkalmas egyének nagy száma miatt sem szükségessége, sem lehetősége nem állott be annak, hogy a kevésbbé alkalmas egyének is igénybe vétessenek, illetőleg bevonassanak. Ezeknek a kevésbbé alkalmasoknak a katonai szolgálatra való bevonása a ma érvényes ujonczjufalék aránylag kicsi volta miatt túlságosan megnövelte volna azoknak az egyéneknek amúgy is szerfelett nagy számát, akik teljes alkalmasságuk daczára kizárólag a sorsszám szerinti kezeltetés esélyei, illetőleg magas sorsszámuk folytán jutnak mint fölösszámuak a póttartalékba (az utolsó 10 év átlaga szerint átlag 20.000 ember). Ezek a -viszonyok a javaslat törvényerőre emelése esetében jelentékenyen meg fognak változni. Az ujonczjutalékok emelése folytán a rendelkezésre álló fölösszámuak száma természetszerűleg apadni fog. Hozzájárul még ehhez, hogy a javaslat 32-ik §-a alapján (az ujonczjutalékok négy százaléka erejéig) a póttartalékba helyezett családfentartók -és mezőgazdák helyett kiállítandó pótlegények száma szintén apasztó hatással leend a fölösszámuak — eddig oly nagy — számára. Végül pedig nagy változást fog előidézni az is, hogy jövőre — miként az lejebb bővebben kifejtetik — a fölösszámuak közé való utalás nem a sorsszám véletlen esélyei szerint, hanem a hadkötelesek polgári viszonyainak méltányossági foka szerint fog eszközöltetni. Ily módon megszűnnek az okai annak, hogy teljesen alkalmas egyének katonai segédszolgálatokra vétessenek igénybe. De az eddigi gyakorlatnak a viszonyok megváltozása után való további fentartása teljesen méltánytalanul
