Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-277. Törvényjavaslat a honvédségről

162 277. szám. C—X-hez. Az egészségügyi intézetek fejlesztése. A honvédségnek ez időszerint nyolc egészségügyi intézete van, és pedig a budapesti helyőrségi kórház és hét vidéki csapatkórház. Mivel ezekben összesen csak 814 férőhely van, kórházi ápolásra pedig átlag 1.150 beteg szorul, a betegek egy részét a közös hadseregbeli és polgári egészségügyi intézetekben is el kellett helyezni. A honvédség fejlesztésével természetszerűen a betegek száma is emelkedni fog és igy a férőhelyeket is szaporítani kell. Tapasztalat szerint az egészségügyi intézetekben a hozzájuk utalt csapatok 4%-ának megfelelő férőhelyre van szükség. A tervezett legénységi létszám részére tehát összesen 2.300 férőhelyet kell biztositanunk, bele nem számítva a havidijasok, valamint a csendőrség és pénzügyőrség részére szükséges férőhelyeket. De nemcsak a békelétszám emelése követeli a férőhelyek szaporítását, hanem az a körülmény is, hogy eddig a legtöbb állomáson a betegeknek a honvédség a legcsekélyebb kórházi ápolást sem tudta nyújtani, hanem azokat a helyben levő közös hadseregbeli vagy polgári — többnyire túlzsúfolt — egészségügyi intézetnek kellet átadni, vagy pedig valamely más helyen levő honvéd egészségügyi intézetbe kellett szállítani. A férőhelyek elosztása a következő lesz: Minden gyalogdandár számára egy dandárkórház létesül, a mi 16 gyalogdandár részére s a meglevő 8 egészségügyi intézet beszámításával, 8 ily kórház felállítását jelenti. A budapesti helyőrségi kórház, egyúttal dandárkórház és központ a súlyos műtétek stb. végzésére. A dandárkórházak kórházi ápolásban részesitik azokat a betegeket, a kik saját csapatuknál vagy intézetüknél kellő kórházi ápolásban nem részesülhetnek. Nehogy pedig a dandárkórházakban a férő helyeket könnyebb betegek foglalják el, és hogy csak annyi kórház létesíttessék, amennyi pénzügyi szempontból megengedhető, a laktanyákban levő gyengélkedő szobák helyett gyengélkedő házakat kell létesíteni, melyekben a betegeket a csapategészségügyi személyzet fogja ápolni. E rendszertől nem csak a csapat egészségügyének fejlődése várható, hanem ez által az orvosi tisztikar szakszerű működésére nézve is gondoskodás történik. C—Xl-hez. A népfölkelés kereteinek előkészítése. A honvédség fejlesztésével fokozódik a népfölkelés fontossága is. A népfölkelésre haramiának a közös hadsereg és a honvédség hadi állományában esetleg szükséges kiegészítéseken kívül, azok a másodrendű feladatok is, amelyek teljes értékű csapatot nem kivannak (például hadtápvonalak biztosítása, várak védelménél való közreműködés stb.). A népfölkelés ily felhasználása azonban csak jól előkészített mozgósítás és a csapatok biztos megalakulása mellett lehetséges. Ezt az 1886. évi XX. törvénycikk 10. §-a egyrészt a nyilvántartás szabályozásával és a mozgósítás megfelelő előkészítésével, másrészt a népfölkelés kereteinek már békében való kijelölésével kívánta biztosítani. A csekély ujoncjutalék és a költségvetési szempontok miatt, mindezideig csupán a nyilvántartást és a mozgósítás előkészítését papíron lehetett rendezni, a békekeretek kijelölése azonban lehetetlen volt. Az 1886. évi XX. törvénycikk szellemében tehát a jelenlegi viszonyokon két irányban kell segíteni és pedig: a népfölkelés kereteinek béke idejében való kijelölését lehetővé kell tenni és a honvédparancsnokságoknál a népfölkelés nyilvántartását végző közegeken felül a mozgósítás előkészítésére külön közegeket kell alkalmazni. A gyalogság megjavuló létszámviszonyai a két követelmény teljesítését a legszükségesebb mértékben lehetővé fogják tenni. A népfölkelő lovasság nyilvántartásának eddigi rendszere a célnak megfelel, tehát nem változik.