Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-277. Törvényjavaslat a honvédségről
277. szám. 157 Végül még a mozgósítási érdekek is elodázhatatlanná teszik azt, hogy a kerületek beosztása megváltozzék és a hadtestek területével egybevágjon. A mozgósítás ugyanis bizonyos nagy területeken belül a közös haderőnél, a honvédségnél és a népfölkelésnél igen rövid idő alatt egyszerre és csakis egyöntetűen történhetik. A közös haderő es a honvédség nemténylegesei, valamint a népfölkelők — tehát sok százezer ember — behívására és bevonulására az eltérő területi beosztásból óriási nehézségek és súrlódások keletkeznek, melyek egybevágó kerületi és hadtestbeosztás mellett elkerülhetők. Minthogy pedig valamely sikeres háború előfeltétele a gyors és biztos mozgósítás, az eleve elhárítható súrlódásokat feltétlenül ki kell zárnunk. A fenti fejtegetések szerint tehát az ecsetelt hátrányokat csakis ugy lehet kiküszöbölni, ha a 6 hadtesttel földrajzilag egybevágó, de egyébként azoktól teljesen független és önálló 6 kerületet létesítünk. A kerületek számának hétről hatra való csökkenésével szemben a gyalog hadosztályoknak szaporítása vétetett tervbe olyformán, hogy a meghagyott 6 kerületi (egyúttal hadosztály-) parancsnokságon kívül még két önálló honvéd hadosztályparancsnokság és az ekként szervezendő összesen 8 hadosztály keretén belül még szükséges 2 uj dandárparancsnokság is felállíttatik. , Az uj beosztással a csapatok elhelyezése a kerületeken belül, illetőleg az önálló hadosztályparancsnokságok székhelyéhez kedvezővé válik, az összpontosítások végrehajtása nem lesz oly költséges, a gyakorlóterületek pedig nagyobb változatossággal szemelhetők ki. Az uj területi beosztás mellett a székesfehérvári V. kerület megszűnik. C—II-höz. A gyalogezredek és zászlóaljak szaporítása. A legújabb háborúk tapasztalatai szerint a 12 zászlóaljas gyalog hadosztályok és a 3 zászlóaljas gyalogezredek bizonyultak legcélszerűbbeknek. A jelenlegi 7 gyalog hadosztály 4—4 részint három, részint pedig négy zásalóajljas ezredből alakul és igy összesen 12—13, illetőleg 14 zászlóaljból áll. A mostani 94 zászlóaljon kívül tehát csak két uj zászlóaljat kell felállítani, hogy a honvédség 32 három zászlóaljas ezredbe, illetőleg 8 tizenkét zászlóaljas hadosztályba alakulhasson. Ezenfelül Fiúméban az eddigi század helyett egy zászlóalj felállítását vettem tervbe. A honvédség gyalogezredeinek száma tehát 28-ról 32-re, zászlóaljainak száma pedig 94'/4-ről 97-re szaporodik. G— Ill-hoz. A gyalogszázadok békelétszámának emelése. Katonai szempontból meg kell követelnünk, hogy a gyalogszázadok békelétszáma a következő két feltételnek feleljen meg: a) alkalmas legyen a hadi alakulásokhoz szükséges tiszt, számos altiszt és nagyszámú legénység kiképzésére, b) elegendő nagy legyen arra, hogy mozgósítás esetén, a parancsnokságokhoz, póttestekhez, népfölkeléshez stb. adandó egyéneken kívül még megmaradó tényleges emberek száma a nemténylegesek nagyszámához helyes arányban legyen. A honvéd gyalog alosztályok e létszámának legutóbb 1896. évben történt megállapításánál a fenti követelményeknek nem lehetett a kívánatos mérvben eleget tenni, mert a csekély honvédségi ujoncjutalék és a pénzügyi szempontok eme törekvésnek igen szűk határt szabtak. Ami a kiképzést illeti, az 1896 óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kivánt eredmény a csekély békelétszám miatt, a legjobb igyekezet mellett sem volt elérhető, jóllehet a legbecsesebb és legdrágább elem, a tisztikar, túlfeszített munkásságot fejtett ki, minek következtében túlhamar vált szolgálatképtelenné. Mozgósítási szempontból sem felel meg a századok jelenlegi békelétszáma. A próbamozgósítások alkalmával ugyanis kétségtelenül kitűnt, hogy a jelenlegi békelétszám a mozgósítás gyors lebonyolítására és az aránytalanul nagyszámú tartalékos legénység befogadására nem elég nagy, minek következtében a hadi létszámmal megalakitott századok nem érhették cl elég gyorsan a teljes hadi használhatóságot.
