Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-277. Törvényjavaslat a honvédségről

156 277. szám. C. A honvédségnél tervbe vett szervezési módosítások és azok indokai. A honvédségnél a következő szervezési módositásokat vettem tervbe: I. a kerületek területi beosztásának megváltoztatását, az egyik kerületi parancsnokság felhagyását és két gyalog hadosztály- valamint két gyalog dandárparancsnokság felállítását; II. a gyalog ezredek és zászlóaljak csekély szaporítását; III. a gyalogszázadok békelétszámának emelését; IV. a parancsnokságok és törzsek létszámának rendezését, a gyalogszázadokat terhelő vezénylések szabályozását, munkás osztagok felállítását és a pótzászlóalj keretek átszervezését; V. a gyalog géppuskás osztagok szaporítását; VI. a kiegészítő parancsnokságok önállósítását és szaporítását; VII. a huszár századok békelétszámának emelését; VIII. két lovas hadosztályparancsnokság felállítását, a lovasszázadokat terhelő vezénylések szabályozását, a huszár ezredtörzsek létszámának rendezését, a lovas géppuskás osztagok szaporítását és a pótkeretek fejlesztését; IX. a tüzérség felállítását; X. az egészségügyi intézetek fejlesztését; XI. a népfölkelés kereteinek előkészítését; XII. a méneskar átvételét. A tervbe vett szervezési módositásokat az alábbiakban okolom meg. G—I-hez. A kerületek területi beosztásának megváltoztatása, gyalog hadosztályok felállítása. A kerületek mai területi beosztásának megváltoztatását nemcsak kiegészítési, közigazgatási, kiképzési és pénzügyi szempontok követelik, hanem főleg a gyors és akadálytalan mozgósítás kívánja meg. Kiegészítési szempontok azért követelik ezt, mert az eddigi kerületek a népesség, az állitáskötelesek és távollevők száma, valamint az alkalmasok tekintetében lényegesen eltérnek egymástól, a minek következtében az egyik kerület a másiknak kisegítő jutalékot adni volt kénytelen. Ez a körülmény azután érezteti hatását az ezredeknél is, mert ezek némelyike sem saját ujonchányadát, sem hadiállományát fedezni nem tudja, míg másoknak tetemes állományfeleslegük van. Oly területi beosztást kell tehát teremteni, melyben a kiállítható hadkötelesek száma az ott kiegészített alakulások újonc- és állományszükségletével helyes arányban áll. Közigazgatási szempontból a változtatás azért szükséges, mert a jelenlegi I. és IV. kerület 3—3, a II. és V. kerület 2—2 hadtest területének részeit öleli fel, ezért tehát ezek a kerületi parancsnokságok a kiegészítési, fegyvergyakorlati, mozgósítási s egyéb ügyekben, melyeket a közös hadsereg parancsnokságaival egyetértően kell intézni, három, illetőleg két hadtestparancsnoksággal kénytelenek érintkezni, a mi az írásbeli teendőket szaporítja és a közigazgatást is hátráltatja. A kiképzés érdekeit szem előtt tartva, tekintetbe kell venni, hogy az eddigi I. kerület területe nagyobbrészt síkság, melyen nagyobb gyakorlatokra alkalmas terep alig található. A kerületnek ama csekély kiterjedésű részei pedig, melyek ily czélra alkalmasak, központon kivül feküsznek és igy oda a csapatok csak nagy vasúti szállítások vagy hosszabb ideig tartó, szintén költséges menetek révén juthatnak el. Ezek a körülmények egyrészt a kiképzésre károsak, másrészt a költségeket is lényegesen szaporítják. A IV. kerületben pedig a besztercebányai 16. ezred elhelyezése igen kedvezőtlen, mert a kerület többi csapataitól utakban szűkölködő hegyláncok választják el, ami — minthogy kedvező vasúti összeköttetés sincs — a fegyvergyakorlatok tervezését, valamint a kiképzést és ennek ellenőrzését igen megnehezíti. Pénzügyi szempontok is a tervbe vett módosítás mellett szóllanak, mert amint az eddig előadottakból kivehető, a mostam beosztás mellett a kiegészítés, a közigazgatás és a kiképzés körül felmerülő hátrányok ellensúlyozásából sok elkerülhető kiadás keletkezik.