Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
134 276. szám. i' Minthogy a póttartalékosok első katonai kiképzése e javaslat szerint tíz hétig tartana, a tanitók pedig, kik a póttartalékosi kedvezményt élvezik, az iskolai szünidőkben lesznek kiképzésre behivandók, a kiképzést két részletben fogják teljesíteni. Ama tanítójelöltek részére, kik az egyévi önkéntességre vannak képesítve, a negyedik bekezdés a tényleges szolgálat megkezdésére annak az évnek október 1-jéig ad halasztást, amelyben a tanítójelölt életének 24. évét betölti. Ha ezen az időn belől az átmeneti idő alatt valaki oly iskolánál nyer alkalmazást, mely tanitóhiányban szenvedő vidéken van, az ilyen tanitó a póttartalékba helyezését kérheti. Az ötödik bekezdés a mai törvény 32. §-ának a változott viszonyokhoz képest módosított alakja. A leglényegesebb módosítás az, hogy a póttartalékba helyezett tanitó nemcsak abban az esetben veszti el kedvezményét, ha tanítói állást megfelelő intézetnél nem kap, vagy ha a tanitói pályáról lelép, hanem akkor is, ha oly vidékek iskoláinál szűnik meg működni annak az évnek október 1-je előtt, melyben életének 24. évét betölti, ahol tanitóhiány van, föltéve, hogy más ezimen nincs igénye a póttartalékba helyezésre. A hatodik bekezdés a szerzett jogok védelméből indul ki amikor kimondja, hogy a már megszerzett kedvezménynek elvesztését a tanitóhiány megszűnése nem eredményezi. Az utolsó bekezdés, amikor ezt a kedvezményt elvileg a magyar állam területén működő tanítókra szorítja, egyúttal módot ad arra is, hogy e kedvezmény megadassék oly tanítóknak is, kik Bosznia- és Herczegovinában vagy külföldön működnek, de például magyar állampolgároknak vagy magyar anyanyelvüeknek tanításával foglalkoznak, amire Romániában vagy Amerikában lehet szükség. A 83. §-hoz. E szakasz azok számára is biztosítja a póttartalékba utalás kedvezményét a javaslat 2.9., 30. vagy 31. §-a alapján, azaz az uj törvény előnyeit azokra is kiterjeszti, akik a törvény hatálybalépése előtt soroztattak be, anélkül azonban, hogy az uj törvényben e tekintetben foglalt hátrányosabb rendelkezések által a már megszerzett jogok csorbittatnának. A 84. §-hoz. E szakasz azt az általános büntetőjogi elvet alkalmazza, mely szerint a törvény hatálybalépése előtt elkövetett cselekmény elbírálásánál az uj törvény rendelkezései csak akkor nyernek alkalmazást, ha utóbbiak enyhébb büntetést állapítanak meg, mint az a törvény, melynek hatálya alatt a bűncselekmény elkövettetett. VII. FEJEZET. Záró rendelkezések. A 85. §-hoz. A kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873. évi II. t.-cz. ma már nem elégséges arra, hogy a tovább szolgáló altisztek kellő mennyisége biztosittassék. E javaslat 47. §-ának második, harmadik és negyedik bekezdése rámutat ugyan az anyagi kedvezményekre, amelyekben az önként tovább szolgáló altisztek részesülni fognak, s amelyeket külön szabályzat állapit majd meg; de ezek az anyagi kedvezmények csak a tényleges szolgálat idejére vonatkozván, nem biztosithatják a kiszolgált vagy önként tovább szolgáló altisztek létföntartását arra az időre, amikor már a katonai szolgálatra testileg alkalmatlanná válván, a tényleges szolgálatot elhagyni kényszerülnek. Egy ily törvény megalkotásának a szükségességére mutat rá e javaslat 85. §-a, mivel ez a kérdés magában a véderőtörvénvben nem szabályozható. A 86. §-hoz. A hadkötelezettség általános állampolgári kötelezettség lévén, a hadkötelezettek érdeke, hogy hadkötelezettségi ügyeit mindenki költségmentesen rendezhesse. Erre való tekintettel ki kellett mondani, hogy a törvény végrehajtása czéljából szükséges beadványok és jegyzőkönyvek, tehát a kérvények és a szóbelileg előterjesztett kérelmek, valamint az erre vonatkozó határozatok ellen beadott vagy előterjesztett felebbezések is, továbbá az ezekhez szükséges segédiratok, ha csupán e czélra szolgálnak, bélyegmentesek. Kivételt e szabály alól csak arra az esetre kellett megállapítani, ha valaki törvényellenes állítás vagy besorozás következtében saját hibáján kívül kárt szenved és a hibás féltől kártérítést követel, mivel ebben az esetben rendes peres eljárásról van szó, ahol a bélyegmentességet nem lehet kimondani. ' v A 87. §-hoz. E szakasz I. pontja nem igényel indokolást, mert a tényleges szükség kívánja, hogy a törvény minél előbb hatályba lépjen.
