Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
110 276. szám. Az első helyen emiitett kedvezményre vonatkozólag azért kellett a hadügyministemek befolyást biztosítani, mert itt kizárólag egy, a haditengerészetnél teljesítendő különleges szolgálatról van szó, a haditengerészetnek administrativ szempontjából való legfelsőbb vezetése pedig a hadügyminister hatáskörébe tartozik. Továbbá nem lehet kizárni a hadügyminister befolyását az egyévi önkéntesi kedvezmény odaitélésénél akkor sem, ha valamely külföldi tanintézet elvégzésének a hazai tanintézetek elvégzésével egyenlő értékét kell megállapítani, valamint akkor sem, ha a képzettségnek alaki képesítés hiányában való meghatározásáról van szó, mint például művészeknél. Az ujonczok tényleges szolgálatának elhalasztása iránt az utolsó bekezdés értelmében rendszerint a katonai (honvéd) területi parancsnokság határoz, mint az illető besorozott egyénnek felettes katonai hatósága. A döntésre hivatott fórumnak ily módon való megállapítása egyrészt a katonai érdekek, de másrészt az eljárás egyszerűsítése szempontjából történt. E határozat ellen felebbezésnek van helye, mely felett, ha a közös haderő kötelékébe tartozó egyénről van szó, a hadügyminister, a honvédséghez tartozó egyének felett pedig a honvédelmi minister dönt véglegesen. A 32. §. szerinti kedvezmények kérdésében, miként már fentebb is hangoztattatott, a honvédelmi minister határoz. Miután azonban a hadügyministerre nézve mindenkor fontos annak a számnak ismerete, amelynek erejéig az illető évben a közös haderőhöz tartozó egyének részére a jelzett kedvezmény odaitéltetett, a harmadik bekezdés szerint a honvédelmi minister az idevonatkozókig hozott határozatairól a hadügyministert kimutatások utján tájékoztatja. A 35. §-hoz. Ez a szakasz az úgynevezett vegyes felülvizsgáló bizottságok hatáskörét és szervezetét szabályozza. Az első bekezdés mindazokat a kategóriákat sorolja fel, akikre nézve a határozathozatalra az emiitett bizottság illetékes. > A ma érvényes törvényben e tekintetben a 39-ik szakasz rendelkezik, amelytől a javaslat abban tér el, hogy gyakran előforduló visszaélések meggátlása czéljából az 1. pont b) betűje alapján lehetővé teszi azt, hogy azok a hadkötelesek, akik állittatásuk alkalmával alkalmatlannak osztályoztattak, de akik ellen az az alapos gyanú merült fel, hogy ezt az osztályozást a véderőtörvényben meghatározott valamely vétség elkövetésével érték el, felülvizsgálat alá vonassanak. Azonban, miként a 16. §. 1. pontjának némileg analóg rendelkezést tartalmazó utolsó bekezdésében, akként itt is kiemeltetik, hogy az ilyen hivatalból való felülvizsgálatnak csak annak az évnek deczember 31-ikéig lehet helye, amelyben az érdekelt egyén életének 36-ik évét betölti. A c) pont — az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg, de czélirányosabban szövegezve — azt az időpontot határozza meg, amelyen belül a fogyatkozást meg kell állapítani, hogy az abban szenvedő egyén vegyes felülvizsgáló bizottság elé vezethető legyen. Az idézett pont ezt az időtartamot három hónapban állapítja meg, mely időpont azonban a rendes (általános) bevonulási naptól függetlenül a tényleges szolgálat valóságos megkezdésétől számítandó. Azokra vonatkozólag, akiknek fogyatkozása a jelzett három havi időköz lejárta után állapittatik meg, bízvást vélelmezhető az, hogy e fogyatkozásukat a katonai szolgálat alatt szerezték. Az ily egyének katonai felülvizsgálat alá vonandók — mely nem von maga után pótlegény-állitást —, úgyszintén a nem alkalmas póttartalékosok is, akik a c) pont hatálya alól kifejezetten kivétetnek. A d) pont alatt foglalt rendelkezés : a keresetképességük szempontjából megvizsgálandó családtagoknak felülvizsgálat alá vonása, a végrehajtási utasítás alapján ma is érvényben áll, azonban a jelenlegi véderőtörvényben nem foglal helyet. Azok a nagy jelentőséggel biró okok, amelyek a sorozóbizottságok szervezetének a törvényben való meghatározását kívánják (1. a javaslat 17. §-ának 2. pontját), voltak irányadók e szakasz 2. pontjának megszerkesztésénél is. Ezeket a rendelkezéseket ez idő szerint csak a végrehajtási utasítás tartalmazza. A 3. pont rendelkezése a ma érvényes törvény 39. §-a utolsó bekezdésének felel meg s a felebbezés kizárásának oka itt is az, amit a 17. §. 3. pontjának második bekezdésére nézve már elmondottam. A 36. §-hoz. A részletes megokolásnak bevezető része (27. és 28. lap) részletesen ismerteti azokat az alapelveket, melyek jövőben az ujonczállitás útján besorozottaknak beosztására, valamint a számbavétel végrehajtására nézve irányadók lesznek s egyúttal azokat az okokat is feltünteti, amelyek ennek az új eljárásnak, az úgynevezett párhuzamos sorozásnak életbeléptetését kívánatossá teszik. Miután a sorsszám jelentőségének megszűnése és a besorozottaknak a közös haderőbe és a honvédségbe való beosztása rendszerének megváltoztatása folytán a közös haderő és a honvédség a két ujonczjutalék arányában