Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-247. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Banjanin János mentelmi ügyében

166 247. szám. tálya az országgyűlési követek sérthetetlenségéről és felelőtlenségéről szóló 1867. évi május hó 16-án kelt törvényczikk (1874. évi Törvény és Rendelettár IX. db, 18. sz.) alapján, valamint a kiegyezésről szóló 1868. évi I. horvát országyülési törvényczikk 31. §-a értelmében és ugyanezen törvényczikk 47. §-ával kapcsolatosan azt rendeli, hogy a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés bármely tagjának a kiszolgáltatása a kormány közvetítésével kizárólag csak ez országgyűléstől kérendő. Kelt Zágrábban, 1910. évi szeptember hó 19-én. Dr. Tomasics s. k.« Banjanin János mentelmi joga bejelentett megsértésének tényálladéka és a nevezett képviselő személyét érdeklő eljárásnak az illetékes bíróságok előtti folyamata a beszerzett hivatalos iratokból a következőkben volt megállapítható : Falkner Adolfnak Banjanin János terhére a becsület biztonsága ellen irányuló vétség miatt beadott feljelentése folytán a zágrábi törvényszék vizsgálóbirája Banjanin Jánost terheltként való kihallgatás végett idézte meg. Ez idézésnek nevezett megfelelt, egyúttal azonban ez idézés ellen jegyzőkönyvileg tiltakozott, mert ő, mint a közös országgyűlésre kiküldött képviselő noha a horvát-szlavon-dalmát országgyűlésnek tagja lenni megszűnt, a mentelmi jog védelme alatt áll. Egyben ez irányban bírósági határozatot kér. Erre a, zágrábi kir. törvényszék 1911. évi január hó 5-én I. 511—10 SK. a. a következő határozatot hozta. »A zágrábi törvényszék Banjanin Jánosnak a Falkner Adolf kárára elkövetett, a becsület biztonsága ellen irányuló vétség miatti bűnügyében nem nyilvános ülésében az államügyész meghallgatása után azt határozta, hogy a Banjanin János terhelt kihallgatását elrendelő és annak megidézését magában foglaló vizsgálóbírói intézkedést helyben hagyja még pedig a következő indokokból: Banjanin János a fentemiitett bűncselekmény miatt a bíróság elé terheltként való kihallgattatás végeit megidéztetvén, a biróság előtt meg is jelent, kihallgattatását megelőzőleg törvényszéki határozatot kért arra nézve, vájjon igazolt-e az őt terheltk éntvaló kihallgatására megidéző vizsgálóbírói intézkedés, miután reá, mint horvát-szlavon-dalmát országgyűlés által a közös magyar-horvát országgyűlésbe kiküldött képviselőre nézve bűnvádi üldöztetése czéljábbl előbb az országgyűlés engedélye volna kikérendő s ez engedély nélkül ő a mentelmi jog védelme alatt áll. Miután a horvát-szlavon-dalmát királyi országos kormány igazságügyi osztályának 1910. évi szeptember hó 19 én 17.595/1910. sz alatt kelt rendelete érte

1mében az országgyűlési képviselők kiadatása csak Horvát-Szlavón- és Dalmátországok országgyűlésétől kérendő, Banjanin János pedig ezen országgyűlésnek már nem tagja, ő többé a mentelmi jog védelme alatt sem áll s igy kiadatását sem kellett kérni Banjanin Jánosnak e határozat ellen beadott panasza folytán a kir. báni tábla 1911. évi február hó 3-án 3.306. sz. alatt a következő döntést hozta: »A zágrábi kir. törvényszék 1911. évi január hó 27-én I. 551—10. sz. alatt kelt azon jelentésének elintézéséül, melylyel aBanjanin János által Falkner Adolf kárára elkövetett, a becsület biztonsága ellen irányuló vétségre vonatkozó bűnper iratait ugyancsak Banjaninnak terheltként kihallgatása ügyében tett vizsgálóbírói intézkedést helybenhagyó, 1911. évi január hó 5-én I. 551/4—10. sz. alatt kelt törvényszéki határozat ellen beadott panasza folytán ide terjesztette, a felterjesztett iratok visszazárásával a további eljárás végett közöltetik a kir. törvényszékkel, hogy a kir. báni tábla látván ugyan egyrészt, hogy Banjanin Jánosnak a kérdéses határozat ellen irányuló panaszának a bűnvádi eljárás 105. §-ának 1. bekezdése értelmében helye nincsen, figyelembe véve azonban másreszt azt is, hogy a vizsgálóbírónak — tekintettel az országgyűlési képviselők