Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-247. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Banjanin János mentelmi ügyében

247. szám. 167 sérthetetlenségéről és felelőtlenségéről szóló 1867. évi május hó 16-án kelt törvényczikkre (1874. évi Törvény- és Rendelettár IX. darabja, 18. száma) —- az országgyűlés külön engedélye nélkül nem állott jogában Banjanin János, mint a közös magyar-horvát országgyűlésbe kiküldött delegátus ellen terheltkénti kihallgatásra szóló idézést kibocsátani s hogy e szerint a vizsgálóbíró e törvénytelen intézkedését helybenhagyó törvényszéki határozat is törvényíelen és semmis; az államügyész meghallgatása után ugy a megtámadott törvényszéki határozatot, mint a Banjardn Jánost terheltkénti kihallgatásra idéző vizsgálóbírói intézkedést a bűnvádi eljárás 105. § ának 4. bekezdése alapján hivatalból megsemmisíti és a kir. törvényszéket a törvényszerinti további eljárásra utasítja.« Noha a báni tábla a mentelmi jog megsértése bejelentésének okául szolgált vizsgálóbírói intézkedést és az arra vonatkozó törvényszéki határozatot, mint a mentelmi jogba és törvénybe ütközőt megsemmisítette, a képviselőház mentelmi bizottsága a báni tábla döntése és megokolása taglalásának mellőzésével, még is szükségesnek látta a bejelentett mentelmi eset alkalmából, elvi jelentőségénél fogva, annak vizsgálatába és megállapításába bocsátkozni, hogy az ismertetett vizsgálóbírói intézkedés, a magyar közjognak e részt mérvadó törvényei és a mauyar országgyűlés tagjaira kiterjedő mentelmi jog szempontjából, különösen pedig az 1868 : XXX. t.-cz. e kérdésre nézve irányadó elveivel és rendelkezéseivel összeegyeztethető-e és arra az eredményre jutott, hogy a szóban forgó vizsgálóbirói intézkedés a magyar országgyűlés tagjaira egységesen kiterjedő mentelmi jog elveibe ütközik. Az 1868 : XXX. t.-cz. 34., 35. és 39. §.ai ugyanis a következőleg szólnak: »34. §. Horvát-Szlavón és Dalmátországok a közös országgyűlésbe saját országgyűlésük kebeléből választják képviselőiket és pedig azon egész időszakra, a melyre a közös képviselőház megbízása terjed. Azon esetre, ha a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés időközben feloszlattatnék, Horvát-Sziavon- és Dalmátországok képviselői mindaddig tagjai maradnak a közös országgyűlésnek, míg az ujolag egybehívott horvát-szlavon-dalmát országgyűlés uj képviselőket választ. 35. §. Horvát-Szlavón- és Dalmátországok képviselői személyes nyilatkozási és szavazási jogokat mindazon ügyek tárgyalásánál, melyek a fentebbi szakaszokban közöseknek ismertettek el, szintén önállóan utasitás nélkül épen úgy gyakorolják, mint a közös országgyűlés többi tagjai. 39. §. A közös országgyűlés összes költségei s így Horvát-Szia von- és Dalmátországok képviselőinek napidíjai és szállásbérei is a közös állampénztárból fedezendők.« Ezekből a rendelkezésekből világos, hogy a horvát-sdavon képviselők a magyar országgyűlésnek épp oly jogállással biró tagjai, mint a többi képviselő, és hogy a képviselőházba választott horvát-szlavón képviselők csak abban különböznek a többi képviselőktől, hogy nem közvetlenül a választókerületek által, hanem a horvát-szlavón országgyűlés által saját kebeléből választatnak és hogy a horvát-szlavón országgyűlés által választott képviselők mandátuma esetleg korábban szűnik meg, mint a többi képviselőké. A magyar képviselőházba beválasztott horvát-szlavón képviselők, mint a magyar országgyűlés tagjai az őket megválasztó horvát-szlavón országgyűléstől teljesen függetlenekké válnak és ugyancsak mint a magyar országgyűlés tagjai, ugyanezen mentelmi jog védelmében részesülnek, mely a magyar országgyűlés minden tagjára kiterjed. A magyar országgyűlés tagjainak sorában helyt foglaló horvát-szlavón képviselők mentelmi jogának felfüggesztése tehát okvetetlenül a magyar képviselő