Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-241. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság által budapest-szentendrei vonalán tervezett második vágány, a budapest-kerepesi vonalon létesitendő uj vágányösszeköttetés, a czinkota-kerepesi vonalon létesitendő második vágány és a fentiekkel kapcsolatos létesitmények engedélyezése tárgyában

24Í. szám. I2i 2. A kétvágányú vonalak szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve legalább 8*3 méter legyen. 3. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 30-ü kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendök el, hogy igénybevételűk 6 000 kilogramm keréknyomás, alatt négyzetczentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. 4. A vágányok egymástól való távolsága — középtől-középig mérve — az állomásokon 4-5 méternél, a nyilt vonalon pedig 4*3 méternél kisebb nem lehet. 5. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított ^sP/o-át és azonkívül három teljes váltót és keresztezést, három egész kitérőhöz szükséges teljes talpfa-csoporttal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani, ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. 6. Az újonnan létesítendő mellékvágányok hossza 360 folyóméter. 7. A közönséges talpfák tölgyfából, avagy esetleg bükkfából állitandók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : hosszúság = 2-30 méter, vastagság = 014 méter, alsó szélesség = 0*20 méter és végül felső szélesség = 014 méter, az ütközési talpfáknál 0-16 méter. 8. A felépítmény beágyazásához kavics használandó. 9. Tartalékul köteles az engedélyes vágánykilométerenként 40 (negyven) köbméter beágyazási kavicsanyagot az épilési tőkéből beszerezni s a vonalak mentén alkalmas helyeken lerakva az üzletnek rendelkezésére bocsátani. 10. A vonalak mentén az alább következően felsorolt épületek, illetve építmények állitandók elő: I. a czinkota—kerepesi összekötő vonal mentén: a) Ilona-telep és Gzinkota-tó megállóhelyeken egy-egy fából készült nyilt várócsarnok; b) vonalőrház, melléképülettel, kúttal és kenyérsütő-kemenczével. II. A budapest—szentendrei vonal mentén: a) Szentendre végállomáson falazott földszintes felvételi épület, 150 négyzetméter beépitett területtel; > b) ugyanitt szabadon álló árnyékszék kézi raktárral; c) Római fürdő megállóhelyen nyilt várócsarnok, fából; d) Csillaghegy felső megállóhelyen (47—48 szelvény között) nyilt várócsarnok fából. 11. A munkavezetékek a pálya középvonalában felállítandó és vasból készült oszlopokhoz megerősített vaskonzolokra vagy vastartókra, az úgynevezett lánczos felfüggesztési rendszer szerint — a budapesti helyi érdekű vasutak érvényben levő szabványainak megfelelően — a sinek fölött legalább 5-5 méter magasságra helyezendök. Az állandó irányú táplálóvezetékek mint légvezetékek, a munkadrótok oszlopain nyerhetnek elhelyezést. Képvh. iromány. 1910—1915^ fX. kötet. 16