Képviselőházi irományok, 1910. VII. kötet • 150-195., XX-XXX. sz.

Irományszámok - 1910-151. A közgazdasági bizottság jelentése a Szerbiával 1910. évi julius hó 14/27-én kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezésére vonatkozó 133. számú törvényjavaslatról

151. szám 75 1906-ban 5016° o-ra, 1909-ben 24-02°/o-ra csökkent. A szerbiai kivitel, mely 1905-ben 64-09 millió dinár értékben az összkivitel mintegy 90%-ával jött hozzánk, 1908-ban 21-6 millió dinár értékre az összkivitel 27-8 százalékra csökkent. Szerbiának geographiai fekvésénél fogva kiviteli czikkeiben természetszerűleg reánk lévén utalva, a mi piaczaink elzárásával egész új útirányokat kellett keresnie ós mesterségesen teremtenie kiviteli forgalma számára. Szerbia fő kiviteli czikkei: gabona, szilva és szilvaíz, állatok ós állati termények. A gabonát illetőleg könnyen talált elhelyezést a nyugati ipari államokban (Belgium, Németország), a hova részben Saloniki, részben a dunai kikötők útján juthatott el. Szilva és szilvaíz számára Németországban talált vevőre, hova csak ezen két czikkből 1908-ban 6,694.527 dinár értékűt exportált. Bár nagyobb nehézségekkel kellett megküzdenie az állat- és húskivitel szervezése körül, mégis e téren is tagadhatatlan eredményeket ért el. A tengerentúli állatkivitel már kifogástalanul működő szervezetre támaszkodhatik és a saloniki útirányban ugy a hajóösszeköttetések, mint vasúti és kikötői berendezkedések dolgában lényeges javitások érettek el a kezdet nehézségeivel szemben. Az 1909-ik évben Salonikin át már 23.000 darab szerbiai élő szarvasmarha került kivitelre, legnagyobb részben Olaszországba, Egyptomba, Máltába ós Görögországba. Kevésbé jól sikerült a Salonikin át való élő sertéskivitel, mert a szállitásnál nagymérvű elhullás volt tapasztalható. A szerbiai vágóhidak tevékenysége is erősen fokozódik és sózott és füstölt sertéshús elég jelentékeny mennyiségekben megy Szalonikin át Francziaországba (1909-ben 1.159 tonna), Antwerpenbe és Olaszországba. Mindezen tapasztalatok nem maradhattak befolyás nélkül a szerződéses viszony újólagos létesitóse tekintetében megindult tárgyalásokra. Az a körülmény, hogy mi csak lényegesen kevesebbet nyújthattunk Szerbia kivitelének, mint még az 1908-ik évi szerződósben is, kapcsolatban a kiviteli akczióban elért sikerük eredményezte azon tudattal, hogy nincsenek feltétlenül reánk szorulva, nem tették nagyon kedvezővé az újonnan kötendő szerződés kilátásait. A szerződéses megállapodás folyó évi június havában mégis sikerült és a most tárgyalás alatt lévő szerződés lesz hivatva Szerbiához való kereskedelempolitikai viszonyainkat 1917. év végéig szabályozni és megszüntetni azon bizonytalanságot, mely alatt kiviteli kereskedelmünk Szerbiába már évek óta szenved. A legtöbb kedvezmény alapján számunkra biztosított minimális tarifa élvezete minden különösebb szerződési tarifális kikötés nélkül megadja kivitelünk számára nagy részét az 1908. évi szerződés tételeinek. A fősúly a szerződésben tehát a legnagyobb kedvezményben fekszik s e mellett igyekezni kellett tarifamérsókléseket kapni azoknál a tóteleknél, a melyeket a folyó óv február—márcziusi szerb vámtarifareform felemelt. Az A) mellékletben foglalt tarifa tételei között 58 olyan van, mely a szerb minimális tarifa illető tételeivel szemben leszállítást jelent, bár ezen leszállítás a legkevesebb czikknél éri el az 1908-iki szerződós kedvezőbb tételeit. Jobb szerződést azonban Szerbiával nem kaphattunk, mert magunk is nagyon kevés értékes konczessziót nyújthattunk neki. Remélhető azonban, hogy földrajzi fekvésünknél fogva tán igy is sikerülni fog az elvesztett összeköttetések felújításával legalább részben ujolag elfoglalni Szerbia bevitelében azon pozicziót, melyet kereskedelmi viszonyaink megzavarása időpontjáig bírtunk. A mi már most az általunk Szerbiának nyújtott kedvezményeket illeti, 10*