Képviselőházi irományok, 1910. VII. kötet • 150-195., XX-XXX. sz.

Irományszámok - 1910-151. A közgazdasági bizottság jelentése a Szerbiával 1910. évi julius hó 14/27-én kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezésére vonatkozó 133. számú törvényjavaslatról

72 151. szám. 151. szám. A közgazdasági bizottság jelentése a Szerbiával 1910. évi július hó 14/27-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezésére vonatkozó 133. számú törvényjavaslatról. Szerbiával, mint önálló állammal 1881. évi május hó 6-án kötöttük az első kereskedelmi szerződést. Ebben a legnagyobb kedvezményen felül a tágan magyarázott határforgalom czímén számos oly kölcsönös előnyt nyújtottunk egymásnak, melyet más állam igénybe nem vehetett. Kiviteli czikkeink egész sorozata papiros, üvegárúk, vasárúk stb. 50 százaléknyi tarifamérséklést élvezett más államok termékeivel szemben. Szerbia viszont tőlünk nyert állatforgalmi könnyitéseket s ugyancsak határforgalom czímén más államok által igénybe nem vehetett lényeges vámkedvezményeket, pl. ökör darabonként 4 frt, sertés darabonkint 1 frt 50 krajczár, búza 50 krajczár, aszalt szilva és szilvaíz 1 frt 50 krajczár 100 kilogrammonként. Ezen szerződés uralma alatt az 1884—1892. évi időszakban évi átlagban mintegy 42 millió dinárt kitevő szerb kivitel 87°/o-a jött hozzánk és az átlagban hasonló összegű bevitelben 66 és fél °/o-kal részesedtünk. Szerbia élve jogával ezen szerződést felmondta és ennek helyébe léptek az 1892. évi augusztus 9-én megkötött ós az 1893 : XX. és XXI. t.-czikkbe iktatott szerződések, melyek Szerbiához való kereskedelmi viszonyainkat 1906. évi február 28-ig szabályozták. Ebben a szerződésbea már nem találunk a magyar és osztrák kivitel számára oly specziális kedvezményeket, melyek más államok által igényelhetők ne lettek volna. Daczára annak, hogy Szerbia ezen szerződósben nagyban és egészben megtartotta az előbbi szerződésben számára biztositott előnyöket ós hogy csak a búza vámja emelkedett a határforgalomban 50 krajczárról 75 krajczára, mi csak annyit érhettünk el, hogy a szerb autonóm vámtarifa tótelei néhány fontosabb kiviteli czikkünk tekintetében mérsékeltettek. Ezen szerződés hatása alatt a szerb kivitel zöme továbbra is hozzánk irányult, ugy hogy pl. 1905-ben az összkivitelnek már 90 százaléka jött hozzánk, mig ugyanazon időpontban a Szerbiába való bevitelben részesedésünk csökkent és pedig a leg-