Képviselőházi irományok, 1910. VII. kötet • 150-195., XX-XXX. sz.
Irományszámok - 1910-150. Törvényjavaslat az osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbitásáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről
8 : - - - 150. szám. d) külföldi piaczokra szóló váltók, melyek lejárat és a kötelezettek tekintetében a 60. és 65. czikkek határozatainak megfelelnek, ós külföldi jegyek. Ha a forgalomban levő bankjegyek összege az érczkészletet hatszázmillió koronán túlmenő összeggel haladja meg, a bank ezen hatszázmillió koronát meghaladó többlet után óvenkinti őt százaléknyi adót tartozik a két államnak, és pedig ugyanabban az arányban ós időpontban fizetni, a melyben a két állam mindegyikének a bank tiszta jövedelmében való részesedése ki fizetendő. (102. czikk.) A bankjegy kibocsátás czímén fizetendő adó megállapítása czéljából a bank igazgatása a bank órczkészletének ós forgalomban lévő jegyeinek összegét minden hó 7., 15., 23. és utolsó napján megállapítani s a jelzett határnapok mindegyikén megállapított összegek kimutatását az óv végével mindkét pénzügyi kormánynak benyújtani tartozik. Ezen kimutatások alapján a bank által fizetendő bankjegyadó olyképen állapittatik meg, hogy a bankjegyforgalomnak azon összegei után, a melyek e határnapokon adóköteles többletként mutatkoznak, b /tö százalék vettetik ki adótartozás gyanánt. Ezen az egyes határnapok után adótartozás gyanánt kivetett összegek som máj a képezi a bank által fizetendő adót. 93. CZIKK. A bank minden könyvei és előjegyzései, valamint az Osztrák-magyar bank vagy annak czégvezető közegei (38. czikk) által kiállított minden okmány mindkét államban bélyeg- és illetékmentesek. Az Osztrák-magyar bank továbbá teljes portémentességet élvez oly bankjegy-, papir-, pénz- és vertpénzküldeményeire nézve, amelyek az illető bankintézetek között, továbbá egyrészről a magyar szentkorona országaiban levő bankintézetek, másrészről a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban lévő bankintézetek között, végül az illető államban levő állami és közpénztárakkal és hivatalokkal való forgalomban váltatnak. 102. CZIKK. A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének négy százaléka illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből tiz százalók a tartalékalap ós két százalók a nyugdíjalap javára helyeztetik el. A tiszta nyereség azután fenmaradó részének fele addig, a míg a részvényesek összes osztaléka a befizetett részvénytőke hat százalékát meg nem haladja, a részvényeseket megillető osztalékhoz számittatik, a másik fele a két állam javára esik. A tiszta nyereség még ezután fenmaradó részének egy harmada addig, mig a részvényesek összes osztaléka a befizetett részvénytöke hét százalékát meg nem haladja, a részvényeseket megillető osztalékhoz számittatik, a másik kétharmad a két állam javára esik. A tiszta nyereség még ezután fenmaradó részének egynegyede a részvényeseket megillető osztalékhoz számítandó, a többi háromnegyede pedig a két állam javára esik.
