Képviselőházi irományok, 1910. VII. kötet • 150-195., XX-XXX. sz.

Irományszámok - 1910-150. Törvényjavaslat az osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbitásáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről

150. szám. 9 •'. A tiszta nyereségből a két államot megillető rész a m. kir. államkormánynak és a cs. kir. ausztriai államkormánynak legkésőbb mindig a következő év február havában megtartandó rendes évi közgyűlés után, és pedig ugyanabban a felosztási arányban fizetendő ki, a mely arányban az Osztrákmagyar banknak a 92. czikk szerint adóköteles jövedelme, e jövedelemnek a jelzálog hitelüzletből eredő részében és az adóköteles jövedelemnek a bank többi üzletágaiból eredő részében, az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvény 4. §-a, illetőleg a vonatkozó ausztriai törvény IY. czikke értelmében az illető üzletévben a monarchia mindegyik államában adóköteles volt. Az első félév tiszta jövedelméből, a mennyiben az a fennebbi határozatok szerint a részvényesek között kiosztható, minden óv július havában rószletfizetésképen a befizetett részvénytőke két százaléka szolgáltatik ki a részvényeseknek. A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyűlésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki. Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számi tandó négy százalékos osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, a mennyiben ez által a tartalékalap a befizetett részvénytőke tiz százalékánál alább nem száll. 105. CZIKK. Az Osztrák-magyar bank szabadalma 1917. évi deczember 31-ig tart. A szabadalom lejárta előtt három évvel a közgyűlés a felett fog tanácskozni ós határozni, vájjon kérje-e a szabadalom megujitását. Az esetben, ha az Osztrák-magyar bank a szabadalom további meghosszabbítását kérni szándékozik, tartozik ebbeli kórelmét legalább két évvel a szabadalom lejárta előtt a két állam kormányaihoz benyújtani. 111. CZIKK Az Osztrák-magyar bank alapszabályainak azon határozatai, a melyek a bank jegyeinek magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénzzel való beváltására vonatkoznak (83. czikk), fel vannak ós maradnak függesztve mindaddig, mig azok az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról szőlő törvény 5. §., illetőleg a vonatkozó ausztriai törvény V. czikke értelmében hatályba nem lépnek, vagy a két állam törvényhozásai által hatályba nem helyeztetnek. Ha az Osztrák-magyar bank ebben az időközben nem felelne meg annak a kötelezettségének, mely szerint tartozik minden rendelkezésére álló eszközzel gondoskodni arról, hogy jegyeinek a külföldi váltók árfolyamában kifejezésre jutó értéke a koronaérték törvényes pénzlába paritásának megfelelően állandóan biztosítva maradjon (1. czikk), ez kivéve az emiitett kötelezettségnek a monarchia mindkét államában törvényes úton egyidejűleg történt ideiglenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom elvesztését vonja maga után, hacsak erőhatalom (vis major) által előidézett s mindkét kormány által elismert közvetlen akadályoztatás esete nem forog fenn. Kéivh. iromány. 1910—1915, VH. kötet. . _- • ••-..,..— —.. . - - •• - 2