Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-133. Törvényjavaslat a Szerbiával 1910. évi julius hó 14/27-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

133. szám. 3 quelconques ou d'y séjourner tempo­rairement, d'acquórir des terres de toute sorté et des maisons ou de les louer et de les possóder en tout ou en partié; en gónéral, d'acquérir des bietis meubles et immeubles, de les aliéner ou transmettre par des actes quelconques et surtout par la vente, le testament ou uar la succession -L ab intestato: le tout sans autorisation ou approbation des autorités du pays. Ils pourront y exercer leur commerce ou niótier, régler leurs affai­res de toute sorté, sóit directement, sóit par 1'entremise d'un intermédiaire qu'ils choisiront eux-mémes, sóit per­sonnellement, sóit en compagnie, trans­porter des marchandises et des per­sonnes, établir des dépőts, fixer les prix, gages et les paiements de leurs marchandises et prestations, vaquer a leurs affaires, prósenter leurs décla­rations aux douanes, fairé valoir leurs droits et requétes devant les auto­rités et tribunaux du pays; le tout sans payer des droits, contributions, impőt-; et taxes autres ni plus élevés ni plus onéreux que ceux auxquels sönt soumis les nationaux ou les res­sortissants de la nation la plus favo­risée et sans distinction de la na­tionalité ou de la confession. II est bien eníendu qu'ils auront a se conformer a cet égard aux lois et réglements du pays, en vigueur par rapport au commerce, aüx mótiers et a la süreté publique et applicables aux nationaux et aux ressortissants de la nation la plus favorisée. Les fondations, corporations, asso­ciations et en général toutes les per­sonnes morales qui existent dans les territoires d'une des Parties contrac­tantes sönt, sous réserve des disposi­tions de 1'alinéa 4, exclues de la faculté d'acquérir, sóit á titre gratuit, sóit á titre onéreux, des biens immeubles sur les territoires de i'autre Partié. ideiglenesen is tartózkodni, minden­nemű földterületeket és házakat sze­rezni, vagy ilyeneket egészben vagy részben bérelni és birtokban tartani; általában ingó és ingatlan javakat szerezni, azokat elidegeníteni, vagy bármely intézkedés, különösen adásr vevés, végrendelet, vagy végrendelet nélküli öröklés utján átruházni: még pedig mindezt az illető ország ható­ságainak külön engedélye vagy jóvá­hagyása nélkül. Ugyanott kereskedést vagy mesterséget űzhetnek, minden­nemű ügyeiket akár közvetlenül, akár általuk választott közvetitő utján, akár magukban, akár társaság­ban rendezhetik, árúkat és személye­ket szállíthatnak, raktárakat felállít­hatnak, megszabhatják áruczikkeik árait és a szolgáltatásaikért járó bére­ket vagy fizetéseket, szabadon jár­hatnak üzleteik után, a vámhivatal­lóknál bevallásaikat megtehetik, jogaikat és kérelmeiket az illető ország hatóságai és bíróságai előtt érvényesíthetik: mindezt a nélkül, hogy más, vagy magasabb, vagy súlyosabb dijakat, közszolgáltatáso­kat és illetékeket fizetnének, mint a melyekre a saját nemzetbeliek vagy a legnagyobb kedvezményben része­sülő nemzethez tartozók kötelezvék, még pedig tekintet nélkül a nem­zetiségre, vagy a vallásra. Magától értetik az, hogy mind­ezeknél az illető országnak a keres­kedés, az iparűzés ós a közbiztonság tekintetében érvényes és a nemzetbeli­ekre, valamint a legnagyobb kedvez­ményben részesülő nemzethez tarto­zókra is mérvadó törvényeihez és ren­deleteihez alkalmazkodni tartoznak. Az egyik szerződő fél területein levő alapítványok, testületek, egye­sületek, és általában a jogi személyek mind — a 4-ik bekezdésben foglalt határozmányokban foglalt fentartással — ki vannak zárva azon jogosítvány­ból, hogy a másik fél területein akár ingyen, akár ellenszolgáltatás mellett ingatlan javakat szerezhessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents