Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.

Irományszámok - 1910-84. Törvényjavaslat a folyékony és a gáznemű bitumenekről

54 84. szám. sármási gázfeltárás után mi is bizton számithatunk arra, hogy minálunk is sikerülni fog mihamarabb jelentékeny gáztömegeket megnyitni s ezeket a földalatti megbecsülhetetlen hő-, fény- és erőforrásokat az ország javára hasznosítani Mivel a gázfeltárást czélzó mélyfúrás nagyobb költséget igényel és nagy koczkázattal jár: már apriori is teljesen kizártnak vehető, hogy e fontos közgazdasági probléma megoldására a magántőke vállalkozzék. Itt is, — ép ugy, mint az évtizedek óba vajúdó petroleumkórdésnél, — csak az állam direkt és áldozatra kész aktiójától lehet várni sikert ós eredményt. Éppen ezért a kormány a közjólét s a nemzeti vagyonosodás előmozdítását czélzó közgazdasági munkaprogrammjába felvette, hogy a peroleumkérdóssel kapcsolatban a természetes éghető földgázok előfordulásának megállapításával s az egyes gázfórrások megnyitásával ós hasznosításával is közvetlenül fog foglalkozni. » A petroleumkérdés és a földgázkérdés különben is rokonkérdósek, miként a földolaj és a földgáz rokonanyagok s a természetben többnyire egymás mellett találhatók fel. De mielőtt a kormány a közjólét előmozdítását czélzó közgazdasági munkaprogrammja e fontos részletének végrehajtásához fogna, törvényileg kell rendezni a földgázbányászat viszonyait. A földolajnak fentebb már méltatott államosításán kivül ezt a rendezési munkát is felöleli a jelen törvényjavaslat. Kit illet meg manapság az égő földgázok tulajdonjoga? Első pillantásra erre a kérdésre az a felelet kínálkozik, hogy miután a bányatörvény a gáznemű testek jogi természetének megállapításával kifejezetten nem foglalkozik, az azokkal való rendelkezési szabadság az általános magánjog elvei szerint birálandó el, vagyis a tulajdonjog tartalmából kifolyólag a telektulajdonost illeti meg. Azonban közelebbről vizsgálva a dolgot, a földtulajdonosnak a földgázokhoz való joga nem ily határozott, ellenkezőleg könnyen kimutatható, hogy egyes viszonylatokban ez a jog ma is a bányatulajdon tartozéka, s hogy általában véve is megokolt az a jogi vélelem, hogy a gáznemű bitumeneket nem lehet a telek tartozókának minősíteni. Ugyanis közismeretűleg az égő gázok csaknem rendes kísérői a földolajnak ós a kőszénnek, azokkal szoros együttes településben fordulnak elő. Az ily gázok a földolajra, illetve kőszénre adományozott bányatulajdon tartozékának tekintendők, s a gyakorlatban sem vitás, hogy ezekkel a gázokkal a földolaj-, illetve kőszénbánya tulajdonosa szabadon rendelkezhetik. De általában véve is az a tényleges állapot, hogy a föligázok, továbbá a földolajok, a földszurkok, az aszfalt a természetben egy anyagkomplexumot képeznek. Eredetük közös, vegyi alkatuk azonos, mindannyian ugyanazon származási proczesszus termékei. A földgáz a füldolaj ós más bitumenek lepárlásának származéka, a mely átmenetet a földben kifejlődő meleg, a nagy nyomás és más egyéb fizikai és kémiai hatások idézik elő; a földgyanta, a földszurok ós az aszfalt is a földolajból keletkeztek részben részleges elgázolás, részben oxidáczió és más vegyi hatások folytán. Az amerikai szaktudósok felfogása szerint is a földgáz nem egyéb, mint a kőolajnak egyik frakczionális terméke. Kísérletileg is kimutatták, hogy a földolaj, ha az palákon átnyomul különböző fajsúlyú ós összetételű olajokra es gázokra frakczionál ós a frakczionál ásnak egyik terméke a földgáz. A földolaj és a földgáz szoros genetikai kapcsolatát, közös eredetét iga-