Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.
Irományszámok - 1910-84. Törvényjavaslat a folyékony és a gáznemű bitumenekről
50 84. szám. világhatalommá fejlődött ószakamerikai petróleum-tröszt monarchiánkban is éles versenyre kelt úgy a bányákkal, mint a finomitókkal. A Standard Oil Cy. hatalmi terjeszkedése és korlátokat nem ismerő erőszakos magánmonopoliuma már a kontinens több államában, jelesül azokban az államokban, melyeket a petróleum-világpiacz helyzete leginkább érdekel, mint pl. Oroszországban, Németországban s legújabban Romániában, felszinre hozta s közérdekű követelményként állította homloktérbe a petróleumra vonatkozó állami monopólium, még pedig a petroleumpiacz teljes monopolizálásának eszméjét. Es sajátszerű, hogy pl. Németországban az állami petroleummonopol eszméje éppen Hamburgból, a szabad kereskedelem ősfószkéből indult ki ós napról-napra mindinkább tért hódit. Ma már a petróleumra utalt minden érdekeltség egyértelműleg vallja, hogy a nyersolaj-fmomitás ós kereskedés egészséges alapokra való fektetése és ezen ipari és kereskedelmi ágazatnak a közjót szolgáló kifejlesztése (egyöntetű termelés, méltányos árszabás stb.) csak állami monopol létesitése mellett lehetséges, a miből még az az előny is hárul az illető országra, hogy az államháztartás is a fogyasztók megterhelése nélkül jelentékeny bevételi forrásra tesz szert benne. Magyarországon is tehát ugy az egész fogyasztó közönség, mint az érdekelt ipar csak örömmel üdvözölheti a petróleumra vonatkozólag jelen törvényjavaslattal kezdeményezett életbevágó közgazdasági akcziót. Egyelőre itt csak a remélhető hazai petroleumbányászat államosításáról van szó, megfontolás tárgyát képezi azonban, hogy nem kellene-e az egész petroleumpiaczot, a finomitást és kereskedést is, teljes petroleummonopol létesítésével az állam vezetésére ós gondozására bizni. A kőolajra vonatkozó állami bányamonopolium megalkotását követelik továbbá — mint fentebb emiitóm — a földolaj előfordulásának, településének és bányászásának különszerű viszonyai. A földolaj tudvalevőleg különböző sűrűségű, a viznél könnyebb, folyékony anyag, mely a föld felszine alatt kisebb-nagyobb mélységben a kőzetek repedéseit, üregeit megtöltve, vagy laza halmazállapotú homokos kőzetekben felszivottan fordul elő. A földolaj tehát a természetben nincs helyhez kötve, mint pl. a kőszén, hanem mint cseppfolyós anyag, mindannyiszor kisebb-nagyobb területen mozgásba jön, valahányszor a fedőrétegek mély fúrás által megnyittatnak. Ilyenkor a földolaj a vele előforduló földgázok feszültsége folytán sokszor a megnyitó fúrólyukon ellenállhatatlan erővel kiszökken. E sajátos előfordulás következménye, hogy a föidolajtelepek kiaknázása sohasem eszközölhető oly tervszerűen, rendszeresen és a kiaknázható olajmennyiség előzetes megállapításának lehetőségével, mint pl. a széntelepeké, melyek a települési viszonyoknak megfelelő méretű, előre ismert szénmennyiséget tartalmazó, kisebb részekre, bányamezőkre felosztva kerülnek egymás után kiaknázás alá. Továbbá miután a nyers olaj a föld alatt is folyékony állapotban van, természetes, hogy bányaiparszabadság mellett a különböző birtokosok tulajdonát képező szomszédos bányatelkekben folyó üzemek egymásnak olajgazdaságára és termelési hatályára befolyással lehetnek. S ily körülmények között könnyen érthető az az általában észlelhető törekvés, mely a feltárások siettetésével a szomszédos területek olajanyagának elvonására irányul. Helyenkint rettenetes erőmegfeszitóssel folyik a versengés, hogy az illetők minél előbb
