Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.
Irományszámok - 1910-84. Törvényjavaslat a folyékony és a gáznemű bitumenekről
84 szám 49 magánmonopol önző és kizsákmányoló törekvéseire, a mi épen a nyerskőolaj bányászat és ipar körében ölt nagyobb mérveket, az állami befolyás a földolajbányászat s annak raffmálása körében a piacz állandó és megfelelő ellátásának, valamint az árképződés természetes alakulásának biztositása érdekében minél inkább megerősittessék; 2. a nyers földolaj különszerű előfordulása, települése és bányászása, illetve az a mérvadó tekintet, hogy a bányaszabadság ós az ezen elvi alapon keletkező szabadverseny a petroleumbányászat körében épen a sajátszerű települési viszonyoknál fogva a tapasztalás szerint előbb-utóbb rabló bányászkodásra s e nagy értékű ásványkincs elpocsékolására vezet. Ezt a két okot, melyek mindegyike erős nyomatékkal billenti meg a mérleget a szabad petróleum-bányászattal szemben az állami bányamonopolium javára, az alábbiakban közelebbről óhajtom megvilágitani. A nyers földolaj s az abból készülő desztillatumok hosszú sorozata, mint a rhigolen, a petroleumether, a gazolin, petróleum-benzin, ligroine, a tisztitó benzin és más könnyű olajok, továbbá a közönséges világitó olaj, vagy petróleum és a lepárlás maradványaiként jelentkező különböző készitmények, mint a kenő olajok, a paraffinolaj, a paraffin, a kátrány, a koksz a társadalom háztartásában s az iparban igen szóleskörű használatnak örvendenek. A nyers kőolaj ily módon nem csak a legkülönbözőbb emberi czélokra használható fel, hanem ezenkivül különös fontosságot nyer' az által, hogy epén úgy, mint a szén, erőforrást, energiái is képvisel. Sőt a nyers olaj hőhatálya (10—12 ezer Caloria) közel másfélszer akkora, mint a legjobb feketeszéné; tehát a legkitűnőbb tüzelő szer, melynek elgőzölitő képessége 13 kg. vizig terjed, holott a feketeszéné átlag csak 7, illetve 9 kg. Használata úgy az egyéni háztartásokban, mint az ipar különböző ágazataiban legfőképen a kazánfűtésnél s a különböző erőgépek táplálásánál napról-napra növekszik. Nem lesz érdektelen felemliteni, hogy másfél évtizeddel ezelőtt 1894-ben a világ összes nyers olajtermelése 117,640.000 métermázsát tett ki, melyből 64,640.000 q az északamerikai Egyesült-Államokra, 48,830.000 q Oroszországra, 1,320.000 q Galicziára és 710.000 q Romániára esett; 1908. évben pedig a világtermelés már 380,522.000 q-ra emelkedett, a'mely óriási termelési eredményben az Egyesült-Államok 239,430.000 q-val, Oroszország 82,915.000 q-val, Galiczia 17,540.000 q-val és Románia 11,477.000 q-val részesednek. A mi nyers olajtermelésünk igen alárendelt jelentőségű; igy pl. 1908-ban 24.000 mótermázsát tett ki, a melynek legnagyobb része, kereken 22.000 q azonban nem közvetlenül jövesztett nyers bányatermény, hanem a bihari aszfaltbányák (Tataros, Felsőderna) feldolgozó üzemeinek mellékterménye. Nyers olajfogyasztásunk azonban évről-évre rohamosan növekszik, a mi a nyers olajbehozatal egyre fokozódó növekedését vonja maga után. Másfél évtizeddel ezelőtt 1894-ben 935.000 q nyersolaj jött be az országba, 1908-ban pedig a behozatal már 3,602.000 q-t tett ki. A mi már most e téren általánosságban a kereslet és a kinálat közti viszony alakulatát s a petroleumpiacz helyzetét illeti, a tapasztalás azt bizonyltja, hogy a magánvállalkozás monopolizáló törekvése sehol sem érvényesül oly annyira, mint éppen a petroleumipar körében. A petróleum-világpiacz sorsát évtizedek óta a Standard Oil Cy. (északamerikai tröszt) intézi. Ez az óriási egyesülés, miután Amerikában már leigázott minden versenyt, Európába is már évtizedekkel ezelőtt tért hóditani kezdett és pedig nem kisebb sikerrel, mint az uj világban. Az immár Kcpvh. iromány. 1910—1915. V. kötet. 7
