Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.
Irományszámok - 1910-84. Törvényjavaslat a folyékony és a gáznemű bitumenekről
84. szára 47 tekinti a bányatörvény rendelkezései alá tartozóknak, mert a bányászat eddig csakis a szilárd és helylyel-közzel a folyékony an}^agok (pl. petróleum, czementvizek) kiaknázásával és hasznosításával foglalkozott. Ha azonban közelebbről és tárgyilagosan vizsgáljuk a dolgot, a mire alantabb részletesebben kiterjeszkedem, akkor nyilvánvalónak fog feltűnni, hogy az éghető földgáz is a »bitumenek« anyagcsoportjába tartozik ós ép úgy tekinthető a bányatörvény rendelkezései alá tartozónak, mint akár a földolaj. A jelen törvényjavaslat két közérdekű feladat megoldását veszi czélba, u. m.: 1. a legfontosabb bitument, a nyersföldolajat s a vele előforduló földgyantát kiveszi az eddigi föltétlen bányaművelési szabadság köréből s visszatérve az ősi bányaregalitás elvi alapjára, más személyekre átruházható állami bányamonopolium tárgyává teszi azokat; 2. kifejezetten is a bányajog körébe vonja (lex declaratoria) a gáznemű bitumeneket, vagyis az éghető földgázokat ós ezek felkeresésének, kiaknázásának ós hasznosításának jogát is az állam részére tartja fenn, hasonlóképen oly alakban, hogy ez a jog is átruházható legyen más személyekre. Az alábbiakban mindenekelőtt a hazai petroleumkérdós mibenlétének megvilágítása mellett azokra a nyomatékos közérdekű okokra óhajtok kiterjeszkedni, melyek a földolajok államosításának eszméjét minálunk homloktérbe állították s az eszme megvalósításának előkészítésére ösztönözték *a kor-, mányt. Közismeretű, hogy hazánkban az északi, a keleti, de sőt a délkeleti határok mentén is mindenütt oly geológiai jelenségek tűnnek szembe, melyek kiterjedtebb petroleumbányászat lehetősége mellett szólanak; jelesül ismeretesek nagy kiterjedésben ugyanolyan korú és összetételű rótegkomplexumok, mint a melyek a szomszédos Galicziában ós Romániában a petróleum előfordulására annyira jellemzők; de sőt nem hiányoznak még azok a külső jelek sem, melyek a szaktudomány tanítása és a gyakorlati tapasztalás szerint a nyers kőolaj jelenlétét igazolják. A véghezvitt kutatási munkálatok során egyes fúrólyukak már termeltek is kisebb mennyiségű kőolajat, de a fúrások szakszerű vezetésének hiánya, sokszor pedig szándékos rosszakarat az olajvezető rétegek kellő feltárását ós kiaknázását meghiusitották. Daczára a földolajbányászat lehetősége tekintetében nálunk fenforgó, imént vázolt biztató jelenségeknek s daczára ama kedvező jogállapotnak, hogy mig Galicziában és Romániában, ahol a földolaj a telek tartozókát képezi, e jogi helyzetből kifolyólag nagy áldozatokat kell hozni a petróleumvállalkozónak a terület megszerzéseért a földtulajdonossal szemben, addig nálunk mindenütt teljes és ingyenes kutatási ós bányanyitási szabadság áll fenn a petróleum tekintetében a belföldi és a külföldi tőkére nézve egyaránt; továbbá daczára a magán petroleumkutatás nagyarányú állami támogatásának, mely abban nyer külső kifejezést, hogy kezdeményezésemre 1892. óta óvenként 100.000 K vétetik fel az állami költségvetésbe, melyből azok, kik a kétségkívül koczkázattal járó ós tetemesebb költséget igénylő petróleumkutatásra vállalkoznak, a lemélyitendő fúrólyuk mélységével növekvő állami támogatásban részesülnek: daczára mindezen vállalkozásra serkentő, munkára ösztönző tényezőknek, még ma sem tudjuk határozottan, hogy előfordul-e a petróleum nálunk állandó ós rendszeres kitermelésre érdemes mennyiségben, vagy sem Pedig a már évtizedek óta vajúdó petroleumkérdést Magyarországon végre-valahára mégis csak meg kell oldani.
