Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.

Irományszámok - 1910-80. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a tátrafüredi helyi érdekű vasut törzsvonalából kiágazólag Csorbatóig, illetve Tátralomniczig vezetendő helyi érdekű villamos vasutvonalak engedélyezése tárgyában

80.< szám. 23 bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czólokra — ideértve a pálya ós tartozékainak bekavicsolását is -— az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, tálpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyílt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czólokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a fel építményről szóló ->W« fejezetében ós nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. szám 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai, a mennyiben azok a feltótfüzet most emiitett megállapitásaival ellentétben nem állanak, az itt szóbanforgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasútvonalon — beleértve a forgalmi telepen létesítendő vágányokat — összesen 1.180 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Tátrafüred állomáson áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A közönséges talpfák tölgyfából avagy esetleg vörösfenyőfából, avagy bükkfából állíthatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: A folyóméterenként 200 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő keskeny nyomtávú felépítményben: hosszúság = 1*60 m., vastagság = 013 m., alsó szélesség = 048 m. és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 044 m., az alátétlemezek nélkül mai-adó talpfáknál pedig = 0 13 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét ós részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyesek által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beág3^azásához kavics hasz\