Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.

Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

12 73. szám. 48. §. Hely alatt az illetékesség szempontjából a községet kell érteni. Ha a község területe több járásbíróság között van felosztva, hely alatt az illető járásbíróság területét kell érteni. Ha pedig az illetékességet ezen az alapon nem lehet megállapítani, a felperes a község területén levő járásbíróságok közül szabadon választhat. 49. §. A bíróság illetékességét, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a keresetlevél beadásának időpontja szerint kell megítélni. - 50. §. A bíróság illetékességét hivatalból veszi figyelembe. Ha az alperes a bíróság előtt jelen van vagy ha már perbebocsátkozott, a bíróság illetékességének hiányát csak ott veszi hivatalból figyelembe, a hol a törvény kizárólagos illetékességet állapít meg. Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megalapítására előadott tényállítások valóságát — ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek — csak az ellenfél tagadása esetében vizsgálja. 51. §. Az eljáró bíróságot a legközelebbi közös felsőbíróság jelöli ki: 1. ha több bíróság területi határaira való tekintettel kétséges, hogy közülök melyik az illetékes; 2. ha ugyanaz az ügy jogerősen különböző bíróságok illetékességéhez vagy hatáskörébe tartozónak van nyilvánítva; 3. ha több bíróság, amelyek közül az egyiknek illetékesnek kell lennie, jogerősen illetéktelennek van nyilvánítva, vagy ha ugyanilyen összeütközés merül fel több bíróság között a hatáskör tekintetében; 4. ha több bíróság előtt ugyanazon tárgyú kereset volt indítva s a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik per függősége akadályozza meg a többiek folytatását. Az eljáró bíróságot a legközelebbi nem akadályozott felsőbíróság jelöli ki akkor is, ha az egyébként illetékes bíróság a birói hatalom gyakorlatában tényleg akadályozva van. 52. §. Ha a per e törvény hatályosságának területén megindítható, a bíróság illetékességének megalapítására szolgáló ténykörülmények azonban hiányoznak, vagy ki nem nyomozhatok, az ügyben illetékes bíróságot a kir. Kúria jelöli ki.