Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.

Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

73. szám. 13 53. §. Az illetékes bíróság kijelölése a felek bármelyikének kérelmére, vagy a bíróságnak hivatalból tett előterjesztésére történik. A fél a kérelmet a felsőbíróságnál is benyújthatja. A bíróság a kijelölés tárgyában szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. A határozat, amellyel az illetékes bíróságot kijelölték, feliebbvitellel meg nem támadható. A felsőbíróság a kijelölés előtt a halaszthatatlan intézkedéseket közvetlenül elrendelheti. Negyedik fejezet, A bíróságok belső szervezete. 54. §. A kir. járásbíróság mint egyes bíróság jár el. 55. §. A kir. törvényszék, a kir. ítélőtábla ós a kir. Kúria tanácsban határoznak. A kir. törvényszék tanácsa az elnökön kivül két bíróból áll. A kir. ítélőtábla fellebbezési tanácsa az elnökön kivül két bíróból, felülvizsgálati tanácsa pedig az elnökön kivül négy bíróból alakul. A kir. Kúria tanácsa az elnökön kivül négy bíróból alakul. 56. §, A tanácsok csak a törvényes számú tagokkal határozhatnak. Hosszas tárgyalásokhoz azonban póttagok is alkalmazhatók, akik közül a tanács magát valamelyik tagjának akadályoztatása esetében kiegészíti. 57. §. Az ebben a törvényben az elnökhöz utasított teendőket az illető tanács elnöke, járásbíróságnál pedig az elnökhöz, a tanácshoz vagy a tanács tagjához utasított teendőket a bíró végzi. A bíróság elnökéhez utasított teendőket járásbíróságnál a járásbíróság vezetője végzi. Nem peres ügyben bírói határozatot hozhat, peres ügyben megkeresés vagy kiküldés alapján bírói cselekményeket végezhet az igazságügyminiszter részéről önálló működési körrel felruházott jegyző is. Ebben a működési körben a törvényben a bíróra megállapított eljárási szabályok a jegyzőre is alkalmazandók. 58. §. Bírói cselekményeket kiküldött bíró (jegyző) csak a törvényben kijelölt esetekben végezhet.