Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-55. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapest-budfoki h. é. villamos vasut második vágányának és az e vasut folytatásaként Budafoktól Nagytétényig vezetendő vonal engedélyezése tárgyában
332 55. szám. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon épitendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más épitmények ós munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően, szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat ós építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 080 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles és a terep színvonalától mérve legalább O80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó és bélésfalak etb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román, — vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portlandczement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetü és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czólra szükségesek,: hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőig elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt mint ezek kiegészítő mellékleteit felterjeszteni. Budapest székesfőváros határában az útátjárók és kapubejárók az 1907. évi augusztus hó 5-én megtartott közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyvben megállapított módon vezetősínek alkalmazásával a sínek között és a síneken kívül 05—05 méter szélességben bazalt fejkövekkel burkolandók. Ugyanilyen módon burkolandók a második vágányon át Budafok és Albertfalva községek határában létesítendő összes útátjárók, valamint a budafoki összes kapubejárók, ellenben az albertfalvai kapubejárók csak a létező vágányban levő kapubejárók módjára makadamszerü burkolattal látandók el. A budafok—nagytétényi vonalmeghosszabbitás mentén az útátjárók és kapubejárók burkolata általában az ut burkolatának megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. vastagságban kavicsolandók.
