Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-47. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a czegléd-csemői helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

112 47. szám. megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a tartószerkezetek számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetót illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok ós szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemü ós szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 030 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörös fenyőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvénnyel mindazon vasúti ós közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz ós alaprácsokhoz, falás süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akkópen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen üllepedóse, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja ós mélysége minden egyes esetben a terep- ós talajviszonyoknak ós a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat ós építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0-80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles és a terep színvonalától mérve legalább 0 80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők ós hidak, támasztó és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portland-czement.