Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
12. szám. 77 Az önkormányzati szervek háztartási statisztikájának második részletét, a mely a vármegyék háztartására vonatkozik, az 1910. év folyamán kivánom végrehajtatni, az 1909. óv végi állapot szerint. Az erre szolgáló kérdőív beosztása nagyjában ugyanaz, mint a községi háztartási statisztikáé A vármegye közigazgatására jellemző általános kérdések után a vármegyei adóztatásnak tíz évre visszamenő adatai következnek, azután a vármegye egyes alapjainak 1909. évi számadásai s ugyanerre az évre vonatkozólag a vármegye vagyonmérlege, kölcsöneinek részletezése s elhelyezett tőkéinek hasznosítására vonatkozó adatok. J) Az 1910. évi népszámlálás. Az 1910. évi népszámlálás részint a népszámlálásról szóló külön törvény, részint pedig az 1897. évi XXXV. t.-cz. alapján hajtatik végre, melynek úgy az adatszolgáltatók kötelességére, valamint az adatgyűjtésnél közreműködőknek felelősségére vonatkozó rendelkezései a népszámlálási törvény által a népszámlálási munkálatra is kiterjesztetnek. A népszámlálás tárgyát és módszerét a felvételnél alkalmazandó kérdőívekkel együtt a következőkben ismertetem. Az 1910. évi népszámlálás is a már 1880 óta használt és bevált egyéni laprendszer alapján hajtatik végre és a népesség számának és fontösabb közérdekű viszonyainak megállapításán kivül ki fog terjeszkedni az épület- ós lakásviszonyokra Az L900. évi népszámlálástól a következőkben tér el: Mellőzi a lakási czélra nem szolgáló épületeknek (középületek, gazdasági épületek stb.) felvételét, mely a népszámlálás végrehajtását az előző évtizedekben rendkívül megnehezítette, sőt a község lakott részeitől távol eső, nem lakott jelentéktelen épületek (például borházak) összeírása sok helyütt legyőzhetetlen akadályokba ütközött s mellőzi az ipari alkalmazottak munkabérének ós munkaidejének, továbbá a kisipari üzemek termelési viszonyainak és felszerelésének tudakolását is, a melyre vonatkozólag az 1900. évi népszámlálás kísérlete nem végződött kielégítő eredménynyel A lakási czólokra nem szolgáló épületek számbavételének mellőzése nemcsak azért ajánlatos, mivel ezeknek az épületeknek az összeírása a népszámlálás tulajdonkópeni feladatát, a népesség számbavételét hátráltatja, hanem azért is, mivel a legkülönbözőbb rendeltetésű és minőségű épületekre vonatkozó statisztikai adatoknak egybefoglalásával, tapasztalás szerint, nem is kapunk oly becses statisztikai anyagot, a mely ezen adatgyűjtés nagy munkájával arányban állana és a nagy munkaráfordítást igazolná. Ennek kell tulajdonítani, hogy az 1900. évi népszámlálás alkalmával begyült terjedelmes épületstatisztikai anyagból is valósággal csak a lakóházakra vonatkozó adatok használtattak fel s csak ezek az adatok tétettek közzé. A mi pedig az ipari alkalmazottak munkabérére és munkaideiére, továbbá a kisipari üzemek termelési viszonyaira és felszerelésére vonatkozó kérdőpontoknak mellőzését illeti, e tekintetben is sajnosán kell utalni az 1900. évi népszámláláskor szerzett tapasztalatokra, a mennnyiben a termelési ós felszerelési adatok daczára, minden igyekezetnek, a melylyel a számláló biztosok különösen ©zen kérdőpontok gondos kitöltésére buzdittattak, annyira hiányosak voltak, hogy azokat még csak feldolgozni sem volt érdemes, a munkabérre és munkaidőre vonatkozó adatok pedig az alkalmazottaknak szintén csak mintegy 40— 50°/o-áról gyűltek be s nemcsak hiányosságuknál, hanem nyilvánvaló megbízhatatlanságuknál fogva is ezek az adatok sem érték meg a költséget, mely feldolgozásukra és közzétételükre fordíttatott. A felvételi minták közül a számlálólapot minden jelenlevő egyénről ki kell tölteni, tekintet nélkül a nemre és életkorra. A számlálólap ezúttal is
