Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

78 12. szám. mindazokat a fontosabb kérdéseket tartalmazza, melyek az egyén életviszonyaira legjellemzőbbek. Az 1900. évi népszámlálással szemben felötlőbb eltérés az a már föntebb emiitett körülmény, hogy az ipari alkalmazottak bérére és munkaidejére s a kisiparosok termelési viszonyaira vonatkozó kérdések ezúttal elhagyattak. Szükséges volt azonban másfelől a számlálólapot néhány fontosabb társadalmi és népességi kérdés megvilágítása érdé kében egyes új rovatokkal kibőviteni. így a házasságok termékenységének gyors hanyatlása s az egyes vidékeinken elharapózott s egyre terjedőnek látszó egygyermek-rendszer indokolttá teszik egy oly kérdés felvételét, mely a megszámlálandó egyén gyermekeinek számát tudakolja. A népesség stabilitásának, vagy vándorhajlamának megvilágítására szolgálnak azok a kérdések, melyek az ugyanazon munkaadónál töltött időt s a községben lakás idejét tudakolják, továbbá azt is — ez s utóbbi kérdés a visszavándorlás mérvének megítélése szempontjából is nagyon fontos — hogy mely külföldi országokban fordult meg már az illető? Ez adatgyűjtések értékét emeli az a körülmény, hogy nemcsak a közlekedésnek folytonosan fokozódó könnyebbsége, de a foglalkozási és társadalmi viszonyok alakulása is mind gyakoriabbá teszik a népességnek térbeli mozgalmát, a miről nálunk, a hol — mint némely más államban — a lakosságról még rendszeres községi törzskönyvek nem vezettetnek, más utón, mint a népszámlálás segitségóvel adatokat szerezni alig lehet. A műveltségi viszonyok ismereténél sem szoritkozhatunk már csupán arra a kezdetleges adatra, mely csak az irni-olvasni tudásról számol be, hanem szem előtt tartva azt az élénk törekvést, mely még az alsóbb néposztályokat is arra ösztönzi, hogy gyermekeiknek minél magasabb műveltséget biztosítsanak, az elemi iskolának négy vagy hat, továbbá a középiskolának (s ezzel egyenlő fokú egyéb intézetnek) négy alsó, hat vagy pedig mind a nyolcz osztályát végzettek külön számbavételét tervezzük. A műveltség különböző fokozatainak tudakolása egyúttal világot fog vetni arra az érdekes kérdésre is, hogy az egyes foglalkozási ós társadalmi osztályok az élet nagy versenyében minő általános műveltségre támaszkodhatnak. A férfinépesség fizikai fejlettségének és testi épségének megitélésóre mint legkönnyebben megszerezhető adat kinálkozik az a kérdés, hogy volt-e katona az illető? Végül abból a czélból, hogy a népszámlálás adatai a választójogi reform czéljaira is használhatók legyenek, a számlálólap hátlapján a 24 éven felüli férfinépesség eddigi választói jogosultságára, lakásviszonyaira és állami adóira vonatkozó kérdések vétettek fel. Az 1904. évi választói összeírás eredményei ugyanis már elavultak, s a népszámlálás most kínálkozó alkalom arra, hogy a szükséges adatoknak birtokába jussunk költséges külön összeírás nélkül. Ez új kérdéseken kívül az eddigi tapasztalatokhoz képest szabatosabban és részletesebben szövegeztettek a számlálólapnak főleg a foglalkozásra vonatkozó kérdései, melyek közül külön megemlítést érdemel az a kérdés, mely az iparűzésnek és kereskedésnek közelebbi módját tudakolja (tulajdonképpeni rendes ipar, házi-ipar, vándoripar stb.). A számlálólap mindazon rovatainál, a melyeknél csak néhány változatú határozott választ lehet adni, az a technikai újítás lép életbe, hogy a lehetséges válaszok előre benyomatnak s a számlálólap kitöltése alkalmával a választ nem kell beírni, hanem csupán a megfelelő szót aláhúzni. Különösen