Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-11. Törvényjavaslat az 1910. évi népszámlálásról

11. szám. 45 A felvételi minták közül a számlálólapot minden jelenlévő egyénről ki kell tölteni, tekintet nélkül a nemre és életkorra. A számlálólap ezúttal is mindazokat a fontosabb kérdéseket tartalmazza, melyek az egyén életviszonyaira legjellemzőbbek. Az 1900. évi népszámlálással szemben felötlobb eltérés az a már föntebb emiitett körülmény, hogy az ipari alkalmazottak bérére és munkaidejére s a kisiparosok termelési viszonyaira vonatkozó kérdések ezúttal elhagyattak. Szükséges volt azonban másfelől a számlálólapot néhány fontosabb társadalmi és népességi kérdés megvilágítása érdekében egyes uj rovatokkal kibőviteni. Tgy a házasságok termékenységének gyors hanyatlása s az egyes vidékeinken elharapózott s egyre terjedőnek látszó egy-gyermekrendszer indokolttá teszi egy oly kérdés felvételét, mely a megszámlálandó házas egyén gyermekeinek számát tudakolja. A népesség stabilitásának vagy vándorhajlamának megvilágítására szolgálnak azok a kérdések, melyek az ugyanazon munkaadónál töltött időt s a községben lakás idejét tudakolják, továbbá azt is — s ez utóbbi kérdés a visszavándorlás mérvének megítélése szempontjából is nagyon fontos — hogy mely külföldi országokban fordult meg már az illető? Ez adatok értékét emeli az a körülmény, hogy nemcsak a közlekedésnek folytonosan fokozódó könnyebbsége, hanem a foglalkozási ós társadalmi viszonyok alakulása is mind gyakoriabbá teszik a népességnek térbeli mozgalmát, a miről nálunk, a hol, mint némely más államban, a lakosságról még rendszeres községi törzskönyvek nem vezettetnek, más utón mint a népszámlálás segítségével adatokat szerezni alig lehet. A műveltségi viszonyok ismereténél sem szorítkozhatunk már csupán arra a kezdetleges adatra, mely csak az írni-olvasni tudásról számol be, hanem szem előtt tartva azt az élénk törekvést, mely még az alsóbb néposztályokat is arra ösztönzi, hogy gyermekeiknek minél magasabb műveltséget biztosítsanak, az elemi iskolának négy vagy hat, továbbá a középiskolának (s ezzel egyenlő fokú egyéb intézetnek) négy alsó hat, vagy pedig mind a nyolcz osztályát végzettek külön számbavételét tervezzük. A műveltség különböző fokozatainak tudakolása egyúttal világot fog vetni arra az érdekes kérdésre is, hogy az egyes foglalkozási és társadalmi osztályok az élet nagy versenyében minő általános műveltsége támaszkodhatnak. A férfinépesség fizikai fejlettségének és testi épségének megítélésére mint legkönnyebben megszerezhető adat kínálkozik az a kérdés, hogy volt-e katona az illető? Végül abból a czélból, hogy a népszámlálás adatai a választójogi reform czóljaira is használhatók legyenek, a számlálólap hátlapján a 24 éven felüli férfinépesség eddigi választói jogosultságára, lakásviszonyaira és állami adóira vonatkozó kérdések vétettek fel. Az 1904. évi választói összeírás eredményei ugyanis már elavultak s a népszámlálás most kínálkozó alkalom arra, hogy a szükséges adatoknak birtokába jussunk költséges külön összeírás nélkül. Az állami adók bejegyzése — a mennyiben az összeírandó fél ezt maga nem tudná bejelenteni — a községi vagy körjegyző, illetőleg a városi adóhivatal kötelessége. Ez uj kérdéseken kívül az eddigi tapasztalatokhoz képest szabatosabban és részletesebben szövegeztettek a számlálólapnak főleg a foglalkozásra vonatkozó kérdései, melyek közül külön megemlítést érdemel az a kórdós, mely az