Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-11. Törvényjavaslat az 1910. évi népszámlálásról

11. szám. 45 A felvételi minták közül a számlálólapot minden jelenlévő egyénről ki kell tölteni, tekintet nélkül a nemre és életkorra. A számlálólap ezúttal is mindazokat a fontosabb kérdéseket tartalmazza, melyek az egyén életviszo­nyaira legjellemzőbbek. Az 1900. évi népszámlálással szemben felötlobb eltérés az a már föntebb emiitett körülmény, hogy az ipari alkalmazottak bérére és munkaidejére s a kisiparosok termelési viszonyaira vonatkozó kér­dések ezúttal elhagyattak. Szükséges volt azonban másfelől a számlálólapot néhány fontosabb társadalmi és népességi kérdés megvilágítása érdekében egyes uj rovatokkal kibőviteni. Tgy a házasságok termékenységének gyors hanyatlása s az egyes vidé­keinken elharapózott s egyre terjedőnek látszó egy-gyermekrendszer indo­kolttá teszi egy oly kérdés felvételét, mely a megszámlálandó házas egyén gyermekeinek számát tudakolja. A népesség stabilitásának vagy vándorhajlamának megvilágítására szol­gálnak azok a kérdések, melyek az ugyanazon munkaadónál töltött időt s a községben lakás idejét tudakolják, továbbá azt is — s ez utóbbi kérdés a visszavándorlás mérvének megítélése szempontjából is nagyon fontos — hogy mely külföldi országokban fordult meg már az illető? Ez adatok értékét emeli az a körülmény, hogy nemcsak a közlekedésnek folytonosan fokozódó könnyebbsége, hanem a foglalkozási ós társadalmi viszonyok alakulása is mind gyakoriabbá teszik a népességnek térbeli moz­galmát, a miről nálunk, a hol, mint némely más államban, a lakosságról még rendszeres községi törzskönyvek nem vezettetnek, más utón mint a nép­számlálás segítségével adatokat szerezni alig lehet. A műveltségi viszonyok ismereténél sem szorítkozhatunk már csupán arra a kezdetleges adatra, mely csak az írni-olvasni tudásról számol be, ha­nem szem előtt tartva azt az élénk törekvést, mely még az alsóbb nép­osztályokat is arra ösztönzi, hogy gyermekeiknek minél magasabb művelt­séget biztosítsanak, az elemi iskolának négy vagy hat, továbbá a közép­iskolának (s ezzel egyenlő fokú egyéb intézetnek) négy alsó hat, vagy pedig mind a nyolcz osztályát végzettek külön számbavételét tervezzük. A műveltség különböző fokozatainak tudakolása egyúttal világot fog vetni arra az érdekes kérdésre is, hogy az egyes foglalkozási és társa­dalmi osztályok az élet nagy versenyében minő általános műveltsége támasz­kodhatnak. A férfinépesség fizikai fejlettségének és testi épségének megítélésére mint legkönnyebben megszerezhető adat kínálkozik az a kérdés, hogy volt-e katona az illető? Végül abból a czélból, hogy a népszámlálás adatai a választójogi reform czóljaira is használhatók legyenek, a számlálólap hátlapján a 24 éven felüli férfinépesség eddigi választói jogosultságára, lakásviszonyaira és állami adóira vonatkozó kérdések vétettek fel. Az 1904. évi választói összeírás eredményei ugyanis már elavultak s a népszámlálás most kínálkozó alkalom arra, hogy a szükséges adatoknak birtokába jussunk költséges külön összeírás nélkül. Az állami adók bejegyzése — a mennyiben az összeírandó fél ezt maga nem tudná bejelenteni — a községi vagy körjegyző, illetőleg a városi adó­hivatal kötelessége. Ez uj kérdéseken kívül az eddigi tapasztalatokhoz képest szabatosabban és részletesebben szövegeztettek a számlálólapnak főleg a foglalkozásra vonat­kozó kérdései, melyek közül külön megemlítést érdemel az a kórdós, mely az

Next

/
Thumbnails
Contents